Értékelés:
A „The Gospel According to the Klan” című könyvről szóló kritikák különböző nézőpontokból elemzik a Ku Klux Klan és az amerikai protestantizmus kapcsolatát, valamint a Ku Klux Klan társadalmi hatását. Sok olvasó értékeli a könyv mélységét és a kortárs kérdésekkel kapcsolatos relevanciáját, míg mások a szerző megközelítését és vélt elfogultságait kritizálják.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és világosan megírt könyv, amely történeti megértést nyújt a Klán vallási motivációiról.
⬤ Értékes betekintést nyújt a vallás, a faj és az amerikai nacionalizmus kapcsolódási pontjaiba.
⬤ Elgondolkodtató kérdésekkel és kortárs összefüggésekkel vonzza az olvasót.
⬤ Akadémikusok, diákok és a nagyközönség számára egyaránt alkalmas, így az osztálytermi viták számára is hozzáférhetővé teszi.
⬤ Egyes olvasók úgy érzik, hogy a szerző elfogultsága torzítja a Klán üzenetét, és bagatellizálja annak negatív hatásait.
⬤ A módszertan kritikája, különösen az egyes nyomtatott forrásokra való támaszkodás, amelyek nem feltétlenül reprezentálják a Klán szélesebb körű tagságát.
⬤ Az az érzés, hogy a könyv lekicsinyli a Klánhoz kapcsolódó gyűlöletet, és félrevezető benyomást kelt a Klán történelmi jelentőségéről.
(19 olvasói vélemény alapján)
Gospel According to the Klan: The Kkk's Appeal to Protestant America, 1915-1930
Sok amerikai számára a Ku Klux Klan modern felvonulásai a múltba való visszalépésnek vagy bigott gyűlölködők pózolásának tűnhetnek. Kelly Baker számára ezek arra emlékeztetnek, hogy a Klán milyen mélyen gyökerezik az amerikai protestáns kultúrában.
A KKK-ról szóló legtöbb tanulmány a kisebbségek megfélemlítésére törekvő rasszista szervezetként utasítja el, és azzal érvel, hogy a Klan a vallást csak retorikai eszközként használta. Baker ehelyett azt állítja, hogy a KKK a gyűlölet indoklását a protestantizmus egy sajátos, a mainstream amerikaiakkal rezonáló brandjére alapozta, amely égő kereszteket és palástokat használt a zsidók és katolikusok kifejezett kizárására.
Annak bemutatására, hogy a Klan hogyan használta fel a vallást a gyűlölet napirendjének előmozdítására, miközben a hétköznapi amerikaiakra apellált, Kelly Baker visszavezeti az olvasókat a Klán "második inkarnációjáig", az 1920-as évekig. Ebben az évtizedben az újjáélesztett Klan felbérelt egy PR-céget, amely azt javasolta, hogy szélesebb közönséget érhet el azzal, hogy "testvéri protestáns szervezetként mutatkozik be, amely a fehér felsőbbrendűséget védelmezi, szemben az éjszaka martalócaival". Ez a kampány olyan sikeres volt, hogy a Klán mind a negyvennyolc államban alapított tagozatot.
Baker átkutatta a Klán által a korszakban kiadott hivatalos újságokat és folyóiratokat, hogy feltárja a rend belső működését, és megmutassa, hogyan manipulálta a vezetés a vallást, a nacionalizmust, a nemeket és a faji hovatartozást. Ezeken a kiadványokon keresztül láthatjuk, hogy a Klán megpróbálta a gyűlöleten alapuló álláspontjait a változó időkhöz igazítani, hogy a szűken vett fehér férfi protestáns Amerikán túlra is elérve bővítse bázisát.
Ez a lebilincselő kiállítás alaposan megvizsgálja a Klán protestantizmusának meghatározását, az egyház és az állam közötti szoros kapcsolatba vetett hitét, a férfiasságról és a nőiességről alkotott elképzeléseit, valamint a zsidókról és az afroamerikaiakról alkotott nézeteit. A könyv részletesen megvizsgálja a Klán hírhedt 1924-es katolikusellenes lázadását a Notre Dame Egyetemen, és riasztó párhuzamot von a Klán 1920-as évekbeli üzenete és a Tea Party egyes tagjainak és szimpatizánsainak jelenlegi pózolása között.
Baker elemzi azokat az összetett vallási érveket, amelyeket a Klán a feldühödött amerikaiak körében való elfogadhatóság - és hitelesség - megszerzése érdekében dolgozott ki, és feltárja, hogy a Klán sokkal sikeresebb volt ennek az üzenetnek a kidolgozásában, mint azt a történészek eddig gondolták. Az amerikai történelem ilyen megdöbbentő perspektívából történő elbeszélése azt mutatja, hogy egyes polgárok még mindig részt vesznek intoleráns viselkedésben, hogy megvédjék a mesebeli fehér protestáns nemzetet.