Értékelés:
A könyv a krikett dél-amerikai történetét és jelenlétét tárja fel, de szervezési problémákkal és a történetmesélés hiányával küzd. Míg egyes olvasók informatívnak és jól kidolgozottnak találják, mások kritizálják, hogy ismétlődik, és nem kapcsolja megfelelően a krikettet a latin-amerikai kultúrához.
Előnyök:Jól megírt, lényeglátó, informatív a krikett történetéről, érdekes a krikett és az utazás szerelmeseinek, szórakoztató elbeszélés.
Hátrányok:Ismétlődő szerkezet országonként, unalmas alaptörténet, hiányzik a krikett és a helyi kultúra közötti kapcsolat, nem sok új információ a krikettről latin-amerikai szemszögből.
(3 olvasói vélemény alapján)
Evita Burned Down Our Pavilion: A Cricket Odyssey Through Latin America
"Rendkívül szórakoztató olvasmány, amely ügyesen ötvözi a társadalomtörténetet a sportos emlékiratokkal és az útleírásokkal" Mail on Sunday
Latin-Amerika története a kriketten keresztül.
A krikett volt az első sport, amelyet az amerikai kontinens szinte minden országában játszottak - hamarabb, mint a futballt, a rögbit vagy a baseballt. Amikor 1877-ben Anglia és Ausztrália az MCG-ben játszotta az első tesztmérkőzést, Uruguay és Argentína már tíz éve játszotta a River Plate folyó túlpartján zajló derbijét.
A látnok kriketttörténész Rowland Bowen szerint a két világháború közötti dél-amerikai krikett csúcspontján a kontinens adhatta volna a következő tesztnemzetet. Buenos Airesben, ahová brit mérnökök, kereskedők és húscsomagolók özönlöttek, hogy meggazdagodjanak, a krikett színvonala magas volt: olyan kimagasló alakok, mint Lord Hawke és Plum Warner sztárcsapatokat vittek Dél-Amerikába tesztkrikettjátékosokból, hogy aztán Argentína legyőzze őket. Egy argentin, brazil és chilei csapat 1932-ben Anglia első osztályú megyéivel mérkőzött meg. A brazilok és a mexikóiak elképzelése, hogy ma a Maracana vagy az Azteca stadionban T20-as mérkőzést játszanak, nem olyan távoli, mint amilyennek hangzik.
Az Evita leégette a pavilonunkat azonban az Újvilágban a keménység, az ipar és a nemzetépítés társadalomtörténete is. A nyugat-indiai gyümölcsmunkások a sárgaláz és a brutális gazdálkodás ellen küzdöttek, hogy Costa Ricában a vasútvonalak mellett krikettpályákat alakítsanak ki. A krikett volt a chilei nitrátkirály kedvenc sportja. Brazília és Mexikó császárai a játékot arra használták, hogy Európa kegyeit elnyerjék. Még a hírhedt Pablo Escobarnak is volt egy árnyékos kapcsolata a játékkal. A krikett sorsát Dél-Amerikában az jelképezte, hogy Eva Peron elrendelte a Buenos Aires-i krikettklub pavilonjának felgyújtását, amikor a klub nem volt hajlandó átadni helyiségeit az ő jóléti programjának.
Timothy Abraham és James Coyne krikett-újságírók elvisznek minket egy utazásra, hogy felfedezzük a krikett sorsának ezt a nagyrészt el nem mesélt történetét a világ legszínesebb kontinensén. A lenyűgöző és meglepő Evita leégette a pavilonunkat című könyv értékes kiegészítője a krikett- és társadalomtörténetnek.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)