Ez a versgyűjtemény mélyen a lélekbe hatol, és olyan megnyugtató fényt masszíroz, amely felmelegíti a szívet és megvilágítja az elmét. Olyan szelíd szövevényes, szuggesztív ékesszólással átszőtt, amely szinte magától forgatja a lapokat. Van valami élő ezekben a szavakban, amelyeket Paul Bluestein az idő papírjaira és az élet vizére öntött.
Részlet a "Rövid séta naplementekor" című könyvből
Az öregember és öreg kutyája lassan sétálnak, / őszi árnyékuk hosszan elnyúlik / előttük. //.
Egyelőre azonban marad a közös étel, / az esti hírek, és idő a pihenésre / az ablak melletti fotelben /.
Miközben nézi öreg kutyájának / minden lélegzetvétellel emelkedő és süllyedő oldalát.
Részlet a "Sápadt és szárnyak nélküli repülésből".
Úgy érzem, itt pihenhetnék / örökké a halványuló fényben / és szeretném elmondani a feleségemnek, / aki mellettem térdel, /.
De az ereszkedő égbolt, mely a mellkasomra nyomja / a lélegzetem is elállt. //.
Különben sem vagyok benne biztos, hogy meghallana engem, / a közeledő szirénák jajveszékelése mellett.
Ezekben a versekben sok olyan rész van, amely megrántja a szívedet, és könnyeket csal a szemedbe. Ez egy olyan könyv, amely kapcsolatba hozza az olvasót lelkének azzal a csendes kis részével, amely meghatározza, hogy ki is ő. Candice James. Emerita költő és a "Rithimus Aeternam" szerzője.
és "A magány ösvénye" című könyvének szerzője.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)