A dokumentumfilmek minden műfajban a televízióban, a moziban és az interneten csak akkor fejtik ki informatív erejüket, ha dramaturgiailag narratívaként, nem pedig újramondásként vannak felépítve. Meg kell érinteniük a közönség érzelmeit, hogy az információ megérthető legyen. Ennek eszközei a narratív mondat, a vörös szálak, a drámai elemi sémák, a hat filmes narrátor koncentrált összjátéka, az érzelmi cél és érvelési cél, valamint a narratívákra jellemző polarizáló logika.
A dokumentumfilmeknek a szerkezet és a filmes felépítés révén ellenőrizhető utalást kell teremteniük a nézők életének valóságára. Ez a lényegi különbségük a játékfilmekhez képest, amelyek csak a saját, meghatározott narratív kozmoszukban lehetnek hihetőek és hitelesek. A dokumentumfilmekben a fikciós dramaturgia ugyanazon eszközei és mintái használhatók, de más szándékkal és hatással: az élet valóságával kell találkozniuk.
A sorozat címeiről további információk a www.journalistische-praxis. de oldalon találhatók.