Cornelia Regger elemzi, hogy a szociális munkások hogyan alakítják ki tudásukat arról, hogy mi az eset és annak problémái, és milyen segítségre van szükség az esetmunka kezdetén.
A vitaelemzések alapján világossá válik, hogy az ügyféllel való interakcióban hogyan keletkezik, hogyan kapcsolódik és hogyan kerül át az esetről szóló tudás a szakma és a szervezet kategóriáiba. A feldolgozott információk szelektivitása éppúgy szembetűnő, mint a szervezetileg előre meghatározott relevancia jelentősége.
Emellett a beszélgetésvezetés taktikái is feltárulnak annak érdekében, hogy a probléma feszült megbeszélése ellenére is kedvezzenek a munkakapcsolat fejlődésének.