Fat Shame: Stigma és a kövér test az amerikai kultúrában

Olvasói vélemények

Amy Farrell „Fat Shame” című könyve a kövér testek történelmi és kulturális megbélyegzését vizsgálja, megkérdőjelezve az elhízással és az egészséggel kapcsolatos általánosan elfogadott hiedelmeket. A könyv éleslátó kritikát nyújt a kövérséggel kapcsolatos előítéletekről és azok társadalmi-politikai gyökereiről, és ezzel jelentősen hozzájárul a kövérségtudományokhoz. A szigoráról és következtetéseiről azonban az olvasók véleménye széles skálán mozog: egyesek dicsérik alaposságát, míg mások kritizálják, hogy nem rendelkezik szilárd bizonyítékokkal vagy tudományos alátámasztással.

A könyv jól kutatott, informatív és hozzáférhető, értékes betekintést nyújt a kövérség megbélyegzésének történetébe az Egyesült Államokban. Sok olvasó értékeli a lebilincselő írásmódot és azt, ahogyan megkérdőjelezi a testképpel kapcsolatos társadalmi nézeteket. A könyvet alapvető forrásnak tekintik a kövérséggel kapcsolatos diszkrimináció megértéséhez, így nemcsak a kövérként azonosítók, hanem mindenki számára fontos, akit érdekel a társadalmi igazságosság és a testkép-politika.

A kritikusok szerint a könyv néha nem elég szigorú az elemzésében, és nem foglalkozik meggyőzően az elhízás-járvány összetettségével. Egyes kritikusok úgy vélték, hogy Farrell érvei túlságosan leegyszerűsítik a kövérség megbélyegzésének történelmi kontextusát, vagy túlságosan erősen támaszkodnak anekdotikus bizonyítékokra. Néhány olvasó csalódottságának adott hangot amiatt, hogy egyes állítások nem rendelkeznek tudományos megalapozottsággal, és inkább polémiának, mint objektív tudományos szövegnek tekintették a könyvet.

(22 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Fat Shame: Stigma and the Fat Body in American Culture

Könyv tartalma:

Egyike a Choice's Significant University Press Significant Titles for Undergraduates, 2010-2011

Szükséges kultúrtörténeti vita a kövérség megbélyegzéséről

Kövérnek lenni nem mindig váltott ki akkora hisztériát, mint amekkorát ez az állapot ma kap, sőt, egykor csodálatra méltó tulajdonságnak számított. A kövérség szégyene: Stigma és a kövér test az amerikai kultúrában című könyv ezt az ívet tárja fel a tiszteletadástól a szégyenig, megvizsgálva a kövérséggel kapcsolatos mai szorongásunk történelmi gyökereit. Amy Farrell a kövérség kulturális becsmérlését a 19. század közepéig követi nyomon, és azt állítja, hogy a kövér testtel kapcsolatos megbélyegzés megelőzte a nagy testmérettel kapcsolatos egészségügyi aggályokat. A kövérség megbélyegzésének kialakulása, amely az 1920-as években a diétaipar virágzásának kezdetére szilárdan rögzült, nemcsak a fogyasztói túlzással kapcsolatos, a modern korban kialakult kulturális szorongásokkal, hanem - ami még mélyebb - a fajról, a civilizációról és az evolúcióról alkotott uralkodó elképzelésekkel is összefüggött. A 19. és a 20. század eleji gondolkodók számára a kövérség az alsóbbrendűség, a civilizálatlan, barbár és primitív test kulcsfontosságú jelzője volt. Ez az elképzelés - miszerint a kövérség a primitív ember jele - ma is él, és táplálja mind a 60 milliárd dolláros "háborút a kövérség ellen", mind az "elhízás-járvány" miatti kulturális aggodalmunkat.

Farrell a források széles skálájára támaszkodik, többek között politikai karikatúrákra, népszerű irodalomra, képeslapokra, reklámokra és orvosi kézikönyvekre, hogy feltárja a kapcsolatot a kövérség történelmi becsmérlése és az elhízás miatti mai aggodalmunk között. Munkája különös fényt vet a feminizmusok kövérséghez való feszült viszonyára. A 20. század eleji fehér szüfrazsettáktól kezdve az olyan kortárs közszereplőkig, mint Oprah Winfrey, Monica Lewinsky vagy akár az Obama család, Farrell feltárja, hogy azok, akik igyekeznek levetkőzni megbélyegzett identitásukat - legyen szó nemi, faji, etnikai vagy osztálybeli hovatartozásról -, gyakran vesznek részt fogyókúrás programokban és a kövérség kigúnyolásában, hogy "civilizáltnak" vallják magukat. A kövérség szégyenének e narratíváival éles ellentétben állnak a kortárs kövér aktivisták elképzelései, akiknek a testről alkotott új látásmódját Farrell mélyrehatóan vizsgálja. Ez a könyv jelentős mindazok számára, akiket aggaszt a kortárs "háború a kövérek ellen", valamint az, hogy a "civilizált test" fogalmai továbbra is legitimálják a diszkriminációt és a kulturális elnyomást.