Faux Mountains

Könyv tartalma:

A mesterséges hegyek világméretű valóság. A temetkezési helyek nagyon gyakran használják a mesterséges hegyek félelmetes formáját.

Az ősi Kínában a füstölők az Öt Szent Hegyet idézték fel. A görögországi Parnasszus hegye az európai kerttörténet fontos elemévé és a reneszánsz szimbólumává vált. A 17.

századi barokk Rómában a legjelentősebb művészek hatalmas efemer hegyek építésén dolgoztak, hogy többé-kevésbé kódolt üzeneteket fejezzenek ki.

A mesterséges hegy modelljét a francia forradalom idején is felhasználták: a Legfelsőbb Lény híres ünnepségére egy gigantikus műhegyen került sor. A tájépítészet történetét az építészeti halmok építése jellemzi, amelyeket gyakran helyi ásatási anyagok felhasználásával építettek.

Az ipari forradalom egy másik forrásként hatott az antropikus topográfia kialakulására, olyan formákat hozva létre, amelyeket ma már nem ismerünk fel teljesen mesterségesnek. Az építészek a hegyek formájában találtak egy modellt és egy gesztát, amellyel ironikus módon játszhattak. A huszadik századi művészetben a hegyek mindenütt jelen vannak, és Robert Smithson mesteri felfedezéseiben csúcsosodnak ki a megfordított, elmozdított és újjáépített hegyek.

Michael Jakob összehasonlító tanulmánya elsőként foglalkozik ezzel a lenyűgöző jelenséggel. A mesterséges hegyek világméretű valóságot jelentenek. Jelenlétük hatással volt az urbanisztika, az építészet és a tájépítészet történetére.

Michael Jakob tanulmánya az első, amely az ókortól napjainkig terjedő, lenyűgöző világjelenséggel foglalkozik.