Feejee Hableány és más természet- és természetellenes történeti esszék

Olvasói vélemények

A könyv különböző érdekességek és orvosi furcsaságok alapos feltárását nyújtja, különös tekintettel a FEEJEE sellőre. Jól kutatott és új ismereteket nyújt, bár hiányoznak belőle a minőségi illusztrációk, és nagy hangsúlyt fektet a szövegre.

Tisztelettel kezeli a témát, jó esszéket tartalmaz, amelyek lebilincselőek és pörgősek, a témában jártas olvasók számára is új információkkal szolgál, érdekes az orvosi furcsaságok és a természettudományok iránt érdeklődők számára.

Kevés kép és a fotók és illusztrációk rossz minőségű reprodukciói, nem biztos, hogy a vizuálisan gazdag könyvet kereső olvasóknak tetszeni fog.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Feejee Mermaid and Other Essays in Natural and Unnatural History

Könyv tartalma:

Új esszégyűjteményében Jan Bondeson tíz lenyűgöző történetet mesél el az állatvilággal kapcsolatos mítoszokról és átverésekről, hiedelmekről és Ripley-szerű tényekről. Mindvégig elmeséli - és néhány esetben meg is oldja - a természet olyan rejtélyeit, amelyek évszázadok óta fejtörést okoznak a tudósoknak.

A fotókkal és rajzokkal gazdagon illusztrált könyv megdöbbentő történeteket mutat be az állatok gazdag folklórjából: egy tanult disznót, akit az angol közönség jobban csodált, mint Sir Isaac Newtont, egy elefántot, akit Lord Byron komornyikként akart alkalmazni, egy táncoló lovat, akinek matematikai képességeit William Shakespeare is dicsérte, és természetesen a Feejee Hableány néven ismert rendkívüli lényt. Ez a tárgy az 1820-as években London első számú kuriózuma lett, és a század későbbi szakaszában P. T. Barnum vezetésével az Egyesült Államokban is megfordult. A hableány, amely feltűnően hasonlított egy elnyűtt, torz, halszálkás majomra, a "szakértők" mégis valódi példánynak nyilvánították.

Bondeson más zoológiai csodákat is felfedez: évszázadokig tömör kőbe zárva élő varangyokat, az égből lezúduló kis halakat, és a fákról növő, repülésre kész ludakat. Két leglenyűgözőbb fejezetében feltárja az egyik legmegmagyarázhatatlanabb mitikus szörnyetegnek tartott baziliszkusz és a tatárföldi Zöldséges Bárány eredetét. A kakas fejével és testével, valamint kígyófarkával rendelkező baziliszkuszról azt tartották, hogy tekintetével képes megölni az embert. Bondeson bemutatja, hogy e mesebeli lénybe vetett hit a természettudományban ritka események félreértelmezéséből eredt. A növényi bárány, amely a XVII. században a múzeumok egyik főszereplője volt, állítólag félig növény, félig állat volt: alakja egy kis bárányra hasonlított, de egy szárból nőtt. Miután két, ma is Londonban található növényi bárányt vizsgált meg, Bondeson új elméletet kínál e régi tévhit magyarázatára.

-- "Ottawa Citizen".