Értékelés:
A kritikák kiemelik, hogy a könyv a nyugat-virginiai bányaháborúkról szóló alapvető és informatív forrás, amely elsődleges dokumentumokat és beszámolókat tartalmaz, amelyek megvilágítják a szénbányászok küzdelmeit. Különösen dicsérik az első kézből származó beszámolókat és a történelmi betekintést.
Előnyök:⬤ Válogatott elsődleges dokumentumokat tartalmaz
⬤ első kézből származó beszámolókat kínál
⬤ mélyreható hátteret nyújt a szénbányászati konfliktusokról
⬤ értékes azok számára, akiknek személyes vagy családi kapcsolatuk van a szénbányászattal
⬤ tanulságos és az olvasók, köztük az egykori bányászok körében is kedvező fogadtatásra talált.
A kritikákban nem említettek jelentős hátrányokat.
(4 olvasói vélemény alapján)
Gun Thugs, Rednecks, and Radicals: A Documentary History of the West Virginia Mine Wars
A huszadik század elején az egész amerikai iparban sztrájkok és szakszervezeti harcok zajlottak, de ezek egyike sem hasonlítható az 1912-es és 1921-es nyugat-virginiai bányaháborúkhoz. Ez a két munkáslázadás gyorsan felhívta az országos figyelmet egy olyan területre, amely elsősorban a "fekete aranyáról", a korabeli amerikai gyárak, erőművek és hadihajók számára létfontosságú szénről volt ismert.
1912-ben a bányászok sztrájkoltak a Paint és Cabin Creekben lévő munkatáborokban uralkodó kemény körülmények ellen, és a szénbányák üzemeltetői erőszakkal válaszoltak. Az ezt követő harcok miatt a nyugat-virginiai kormányzó hadiállapotot hirdetett, ami arra késztette Samuel Gomperst, hogy az államot "oroszosított Nyugat-Virginiának (ahol) az emberek csak jobbágyok lehetnek".
A munkakörülmények 1921-re alig javultak, amikor egy másik hadsereg - több ezer szakszervezeti bányász - állt szemben a hasonló számú állami rendőrséggel, helyi képviselőkkel és fizetett vállalati őrökkel. Az egyhetes Blair Mountain-i csata csak azután ért véget, hogy Warren Harding elnök 2000 amerikai katonát és egy kisebb bombázóegységet küldött a térség pacifikálására.
A Gun Thugs, Rednecks, and Radicals ezeknek a szakszervezeti harcoknak a történetét meséli el a vezetők, a résztvevők és az újságírók szemszögéből, akik Nyugat-Virginiába jöttek, hogy tudósítsanak róluk, többek között a The Nation és a New York Times számára.
Olyan szakszervezeti vezetők, mint Gompers, Frank Keeney, Fred Mooney, Bill Blizzard és Mother Jones beszélnek a bányászok életéről és a szakszervezetükért folytatott küzdelmeikről. A könyv cikkeket, beszédeket és személyes tanúvallomásokat is tartalmaz, amelyeket az Egyesült Államok Szenátusának két, Nyugat-Virginia munkaügyi problémáinak kivizsgálására kiküldött bizottsága hallgatott meg. Ezekben a vallomásokban a bányászok és családtagjaik leírják az életet és a munkát a széntáborokban, és elmondják, miért vettek részt Nyugat-Virginia történelmének ezekben az erőszakos epizódjaiban.
Különös figyelmet kap Huntington saját radikális újságjának, a The Socialist and Labor Star-nak a szerepe, amely az amerikai eretnekség és radikalizmus történetében elfeledett emlékmű.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)