Fejlemények a tárgyi kapcsolatokban: Ellentétek, konfliktusok és közös alapok

Olvasói vélemények

A könyv átfogó és közérthető áttekintést nyújt a tárgykapcsolat-elméletről, így a pszichoterápiában kezdő és haladó olvasók számára egyaránt alkalmas. Értékes betekintést nyújt, és hasznos referenciaként szolgál a terapeuták és gyakornokok számára a különböző modalitásokban.

⬤ A kulcsfogalmak világos és intelligens összefoglalása, különösen a tárgykapcsolatok terén
⬤ megvilágító fejezetek a kleini és a független módszerekről
⬤ terapeuták és gyakornokok számára is hozzáférhető
⬤ kezdőknek erősen ajánlott
⬤ jól megírt, túlzott szakzsargon nélkül.

Jelentős hátrányt nem említettek, bár egyesek elsősorban középhaladó vagy kezdő szinteknek tarthatják alkalmasnak.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Developments in Object Relations: Controversies, Conflicts, and Common Ground

Könyv tartalma:

A tárgykapcsolatok fejlődése rendkívül közérthetően mutatja be, hogyan fejlődött a brit tárgykapcsolat a huszadik század második felében, arra a generációra összpontosítva, amely ott folytatta, ahol Klein és Winnicott abbahagyta. Elődjét, az An Introduction to Object Relations című könyvet kiegészítve és arra építve áttekintést ad a tárgykapcsolatok fejlődéséről, különös tekintettel a független és a kleini hagyományokra.

A bevezető fejezet meghatározza a tárgykapcsolatok legfontosabb jellemzőit. A tárgykapcsolat kialakulását elméletileg Freud néhány írása, klinikailag pedig Ferenczi Sándor vitatott munkája alapján ismertetjük. A kleiniánus és a független megközelítés közötti hasonlóságokat és eltéréseket részletesen megvizsgáljuk az egyes megközelítések egy-egy kulcsszereplőjének munkásságán keresztül, valamint egyéb jelentős hozzájárulásokon keresztül. Gomez tisztánlátást hoz egy összetett területre, megvitatva, hogy mi az erőteljes és mi a problematikus a brit pszichoanalízis két fő irányzatában. A kleiniánus és a független megközelítéseket következetesen összehasonlítja és szembeállítja, hogy az olvasó világos képet alkothasson mindkettőről. Ahelyett, hogy az egyiket előnyben részesítené a másikkal szemben, inkább úgy mutatja be őket, mint a pszichoanalízisben alapvető fontosságú dolgok különböző megközelítéseit. A Bionról és Masud Khanról szóló fejezetek lenyűgöző és informatív módon elevenítik fel az egyes hagyományok munkásságát. Gomez befejezésül összefoglalja a pszichoanalízis azon állítását, hogy az emberi valóság megértésének új módját kínálja, ami különösen hasznos a második könyve, A Freud-háborúk iránt érdeklődő olvasók számára.

A Fejlemények az objektkapcsolatokban nagy segítséget jelent majd a pszichoanalitikusan dolgozó pszichoanalitikusoknak és pszichoterapeutáknak, különösen a képzésben lévőknek, a nemrégiben képzetteknek és azoknak, akik újragondolják álláspontjukat a különböző, erősen ragaszkodó nézetekkel kapcsolatban, amelyekkel találkoznak. Ez a könyv különösen időszerű, amikor a pszichoanalitikus megközelítéseket a gyorsabb és könnyebb megoldásokat ígérő kezelések támadása éri.