Development in Latin America: Critical Discussions from the Periphery
Ez a szerkesztett kötet a Latin-Amerikai és Karibi Gazdasági Bizottság (ECLAC) által az 1940-es években kidolgozott fejlődéselméletet és annak a huszadik század második felében bekövetkezett átalakulását tárgyalja.
Ebben az időszakban a szerzők két megközelítést azonosítanak: a strukturalizmust (1950-1980) és a neostrukturalizmust (1980-tól). A szerzők az átmenetet a gazdaságelmélet és a gazdaságpolitika; az állam koncepciója; valamint a tér regionális és globális léptékű figyelembevétele szempontjából írják le.
Amellett érvelnek, hogy a strukturalizmus még mindig releváns a fejlődés jelenlegi problémáinak megértéséhez, ha a globalizáció és a termelés és a pénzügyek nemzetközivé válásának jelenlegi kontextusával összefüggésben gondosan és megfelelően helyreállítjuk és aktualizáljuk fő gondolatait és fogalmait.