Fekete kokain és színtelen pillangók: A költészet a lelkünk kapuőre.

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Black Cocaine and Colorless Butterflies: Poetry is the gatekeeper for our souls.

Könyv tartalma:

Szeretném elismerni azokat, akik arra inspiráltak, hogy tollat ragadjak és hangot, hangot teremtsek. Prince Rogers Nelson, akit valóban nem kell bemutatni, milliók szemében zseniális volt. Gondoljunk csak a "Purple Rain"-re, ami a valóság absztrakt fogalma. Nézzük csak a zenekar címét, "A forradalom", Milyen erőteljes üzenet. -Olyan akartam lenni, mint ő. Prince "Controversy" albumának borítóján Joni Mitchell neve szerepelt. A 80-as évek végén még nem volt Google. Tudnom kellett, hogy ki ő. Senki a környezetemben nem tudta. Miután eltelt néhány év, megtudtam, hogy fehér énekesnő, dalszerző és csodálatos. Elmentem és megvettem az összes albumot, amit csak találtam. A kedvenc albumom a "Court in Sparks" című. Megtanított arra, hogy nem kell festőnek lennem ahhoz, hogy kiszínezzem a világot, hanem a szavaimmal is kiszínezhetem, vibráló árnyalatokkal, vadul és szabadon. Mindig is túlvilági voltam, egy kicsit transzcendentalista, már gyerekként is. A többi gyerek kigúnyolt, és a legtöbben boszorkánynak neveztek. Most, hogy felnőttem, látom, hogy igazuk volt. Valóban varázslatos vagyok, különösen tollal a kezemben. A költészet az átváltozás folyamata annak, aki írja. Miközben írok, arra bátorítom magam, hogy az életben mindenre úgy tekintsek, mint állandó változásra. Élveztem a saját agyhullámaimon való utazást, amelyek gondolatébresztő koncepciókat inspirálnak, miközben szabadon zuhanok a képzelet univerzumába.

Húsz év írói munka után végre úgy érzem, hogy az időm és az erőfeszítéseim kifizetődnek. Kilépek, és a "Fekete kokain és színtelen pillangók" címmel hitet teszek. Kérem, értsék meg, nem a kokain használatát népszerűsítem. Átvitt értelemben arról a fekete harcról beszélek, amelynek tanúja voltam, amikor egy szegény, fekete, crack-kokain drogokkal fertőzött közösségben nőttem fel. A kokain nem onnan származik, ahol én éltem. A közösségemen kívüli emberek hozták oda. Mindannyiunknak megvannak a démonaink és a küzdelmeink, egyénileg és közösen. A közösségnek nagy átalakulásra volt szüksége. Részese akartam lenni ennek az átalakulásnak. Látnom kellett, hogy a drogok egyszer és mindenkorra eltűnnek. Vágytam arra, hogy a közösség levetkőzzön a minket sújtó fekete küzdelmek és generációs átkok súlyát. Készen álltam arra, hogy azzá a pillangóvá váljunk, amivé kollektívaként, színtelenül kell lennünk. A költészet az én felajánlásom.

Ez az én hozzájárulásom a társadalomhoz.