Értékelés:
A könyv lebilincselően mutatja be De Smet atya, az elkötelezett lelkész életét, aki hősies és békét elősegítő erőfeszítéseivel jelentős szerepet játszott az amerikai telepesek és az amerikai őslakosok közötti kapcsolatteremtésben. Naplóiból merít, hogy elbeszélje az amerikai Nyugaton szerzett létfontosságú hozzájárulásait és tapasztalatait, bemutatva e történelmi korszak küzdelmeit és diadalmait egyaránt.
Előnyök:Az életrajz hatékonyan használja fel De Smet atya naplóit, és lebilincselően meséli el kalandjait. A szerző bátor lelkületét és keresztény hitét, valamint az indián közösségekkel kialakított mély kapcsolatát is kiemeli. A könyv értékes hozzájárulás a 19. századi amerikai történelem megértéséhez.
Hátrányok:Egyes olvasók úgy találhatják, hogy a fantasztikus elemek, mint például a grizzly medvével folytatott birkózómérkőzés, csökkentik a történelmi beszámoló realizmusát. Emellett az indián őslakosok kormányzati tisztviselők által elkövetett árulásának ábrázolása komor témának tekinthető, amely talán nem mindenkinek tetszik.
(3 olvasói vélemény alapján)
Black Robe and Tomahawk: The Life and Travels of Fr Pierre-Jean De Smet, SJ (1801-1873)
P. Pierre-Jean De Smet SJ a Jézus Társasága nagy missziós alakjai közül az egyik legjelentősebb.
Belgiumban született, majd az Egyesült Államokba emigrált, hogy belépjen a jezsuita noviciátusba, és 1837-ben Missouriban szentelték pappá. 1838-ban Council Bluffsban megalapította a Szent József-missziót a potawatomiak számára, és felkereste a sziúkat, hogy békét kössön e nép és a potawatomiak között, ez volt az első a sok békemissziója közül. 1840-ben a távoli északnyugati Flatheads területére indult, és megalapította a Szent Mária-missziót a montanai Bitter Root folyónál, három évvel később pedig az oregoni Williamette folyónál megnyitotta az Északnyugatot lefedő missziólánc legfontosabb misszióját.
1846-ban békét kötött a Blackfeet és a Crows között. Fr.
De Smet többször is át- és újra átszelte az észak-amerikai kontinenst, evezős gőzhajón, tutajon és kenuban, kutyaszánon és hócipőben, lóháton és szekéren, nagyrészt pedig gyalogosan utazott. Az amerikai őslakosok és vezetőik körében növekvő befolyása arra késztette az Egyesült Államok kormányát, hogy segítségét kérje a velük való kapcsolattartásban, és élete hátralévő részét az ő ügyük előmozdításának szentelte Amerikában és Európában.
De Smet atya részt vett az 1851-es nagy indián tanácskozáson Fort Laramie közelében, és 1886-ban, miután egyedül belépett az Ülő Bika vezette sziú harcosok táborába, lelkes fogadtatása az összes törzsfőnök által aláírt békeszerződéshez vezetett.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)