Értékelés:
A könyv jelentős áttekintést nyújt a 60-as évek elejétől a 60-as évek közepéig terjedő időszak avantgárd fekete amerikai jazz-zenészeiről, a történelmi kontextust politikai meglátásokkal vegyítve. A kötetet lenyűgöző elbeszélése és gazdag forráshivatkozásai jellemzik, bár gyakran hiányzik belőle a mély zenei elemzés.
Előnyök:Informatív és lebilincselő, egyedülálló perspektívát nyújt a jazztörténetre, kiemeli a fontos forrásokat és hasznos diszkográfiát tartalmaz, első kézből származó beszámolókat és a zenészekkel folytatott interakciókat mutat be.
Hátrányok:Hiányzik a zenei szókincs és a mélység, a témában jártas olvasók számára redundánsnak tűnhet, és a politikai szemlélet nem biztos, hogy mindenkihez eljut.
(8 olvasói vélemény alapján)
Black Music (Jones (Amiri Baraka) Leroi)
Amiri Baraka korszakalkotó művének, a Blues People-nek a régóta várt újrakiadása.
Baraka olyan szenvedéllyel és líraisággal ír, amely csak egy olyan jazzkritikustól származhat, aki megalkuvás nélkül elkötelezett a zene társadalmi és esztétikai dimenziói iránt.
-- WBGO (Newark Public Radio)
Jones megtanult - és ez nagyon ritka a jazzkritikában - művészként írni a zenéről.
--Nat Hentoff.
A Black Music a hatvanas évek elejének zseniális fiatal jazz-zenészeiről szóló könyv: John Coltrane, Thelonious Monk, Miles Davis, Ornette Coleman, Cecil Taylor, Archie Shepp, Sun Ra és mások. A kötet 1959-1967 közötti esszékből, kritikákból, interjúkból, dalbetétekből, zenei elemzésekből és személyes benyomásokból áll. Tartalmazza Amiri Baraka reflexióit is, amelyeket a Publishers Weekly Calvin Reidnek adott 2009-es interjújában fogalmazott meg.
LeRoi Jones (ma már Amiri Baraka néven ismert) számos verseskötet, szépirodalmi és tényirodalmi könyv szerzője. A New Jersey-i Bölcsészettudományi Bizottság 2002 és 2004 között New Jersey költőjének nevezte ki. Legutóbbi könyve, a Tales of the Out & the Gone (Akashic Books, 2007) a New York Times szerkesztői választása volt, és elnyerte a PEN/Beyond Margins Awardot. A New Jersey állambeli Newarkban él.
