Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 6 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Fearful Spirits, Reasoned Follies
Könyv tartalma:
A babonák mindennaposak a modern világban. Legtöbbször azonban ártalmatlan képeket idéznek fel, mint amikor az emberek a horoszkópjukat olvassák, vagy elkerülik a fekete macskákat.
Bizonyos vallási szokások is eszünkbe juthatnak - Szent Kristófhoz imádkozni vagy gyertyát gyújtani a halottakért. Bármennyire is jóindulatúnak tűnnek ma, ezeket a gyakorlatokat nem mindig így fogták fel. A középkori Európában a babonákat súlyos véteknek tekintették, a keresztény tanítás alapvető szabályainak vagy a megváltoztathatatlan természeti törvényeknek a megsértésének.
De hogyan és miért alakult ez így? A Félelmetes szellemek, ésszerű bolondságok című könyvben Michael D. Bailey a babona kényes fogalmát vizsgálja, ahogyan azt a középkorban értelmezték és vitatták. Bailey először is végigköveti a babonáról való keresztény gondolkodást a patrisztikus kortól a korai és a magas középkoron át.
Ezután rátér a későbbi középkorra, amikor a babonaságnak szentelt írások - traktátusok és értekezések, például De superstitionibus és Contra vitia superstitionum címmel - özönlöttek. A legtöbbet az európai egyetemeken és udvarokban dolgozó teológusok és más tudósok írták, akiket egyre jobban aggasztott a gyanús hiedelmek és gyakorlatok terjedése, az elit rituális mágiától a közönséges gyógyító varázsigékig, az asztrológiai jóslástól a jelek és előjelek megfigyeléséig. Amint Bailey bemutatja, a hatóságok azonban sokkal kifinomultabb érvelést alkalmaztak, mint azt gyanítani lehetne, és a babonaság vádját kiszámított módon használták fel a legitim vallás és az elfogadható tudomány határainak ellenőrzésére.
Ez pedig a kora újkori világ vallásáról, tudományáról és mágiájáról szóló jövőbeli viták fogalmi alapjait fektette le. Valóban, azáltal, hogy Bailey feltárja, hogy a kora újkori gondolkodók milyen mértékben vették fel a természeti tulajdonságok és erők működésével kapcsolatos régi kérdéseket a tudomány, nem pedig a hit szókincsét használva, leleplezi a "babonás" középkor és a "racionális" európai modernitás közötti erőteljes, de sok szempontból hamis kettősséget.
