Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Wives, Slaves, and Concubines: A History of the Female Underclass in Dutch Asia
Könyv tartalma:
A Feleségek, rabszolgák és ágyasok című könyv azt állítja, hogy a holland gyarmati gyakorlat és jog új társadalmi és gazdasági felosztást hozott létre Batavia-Jakartában, a mai Indonéziában, hogy megbirkózzon a nehéz délkelet-ázsiai valósággal. Jones hétköznapi ázsiai nők lenyűgöző történetein keresztül tárja fel a korai gyarmati időszak végén bekövetkező mélyreható strukturális változásokat - olyan változásokat, amelyek hozzájárultak a modern világrend megszületéséhez.
A holland Kelet-indiai Társaság tanácsbírósága előtt megjelent nők eddig nem publikált büntetőeljárásai és tanúvallomásai alapján ez a lenyűgöző tanulmány részletesen bemutatja, hogy a demográfiai és gazdasági realitások miként alakították át a 18. századi Batavia-Jakarta társadalmi és jogi környezetét. A délkelet-ázsiai nők rendkívüli fontosságú szerepet játszottak a kora újkori ázsiai kereskedelem működésében és a Holland Kelet-indiai Társaság (VOC) rövid és hosszú távú műveleteiben.
Délkelet-Ázsia olyan hely volt, ahol az egyének többszörös, változó, szituációs és kölcsönös társadalmi kapcsolatok bonyolult hálójában működtek, amelyek a függőségtől a kötöttségen át a rabszolgaságig terjedtek.
A 18. század fontos fordulópontot jelent: a viszonylag nyitott és autonóm ázsiai kereskedelem, amely Kolumbuszt hajózásra késztette, kezdte átadni a helyét a nagy imperializmus és az európai gazdasági hegemónia korának.
Hogyan befolyásolták ezek a változások a kora újkori holland Ázsia hétköznapi asszonyainak életét, és hogyan változtatták meg életüket a holland gyarmatosítás okozta átalakulások? A VOC olyan jogi felosztást hozott létre, amely a vegyes VOC-családok tagjainak kedvezett, vagyis azoknak, amelyekben az ázsiai nők a VOC által alkalmazott férfiakhoz mentek férjhez. Így a foglalkoztatás - és nem a faji hovatartozás - lett a jogi előnyben részesítés útja, ami hátrányos helyzetbe hozta a többi ázsiai nőt. Röviden, a gyarmatosítás egy új alsóbbrendű osztályt hozott létre Ázsiában, amelynek különösen női szerepe volt.
A 18. század második felére a rabszolga és szabad kettőssége egyre inkább működőképessé vált, és felváltotta a kölcsönös kötöttségek egyébként képlékeny rendszerét. Ennek az új rendszernek a belső megosztottsága társadalmi súrlódásokat okozott, különösen mivel a kialakuló kora újkori gazdasági rend új, jól kezelhető munkaformákat követelt.
A holland belső jog hatalmat adott a hollandiai Ázsia női elitjének, de a nők többségét kiszolgáltatottá tette e jogi szakadék mindkét oldalán lévő kiváltságosabbakkal szemben. A rabszolgák elmenekültek, és erőszak tört ki, amikor a társadalmi mobilitással kapcsolatos hagyományos elvárások összeütköztek az urak és az állam új követeléseivel.
