Értékelés:
A könyv az Oszmán Birodalom első világháborúban való részvételének történelmi beszámolója, amely a háború alatt készült. Betekintést nyújt az akkori geopolitikai viszonyokba, de erős német- és oszmánellenes elfogultsággal bír. Bár értékes történelmi kontextust kínál, különösen az örmény népirtás és a turkizáció fogalmával kapcsolatban, kritika éri a túlságosan propagandisztikus hangvétele és a formázási problémák miatti nehéz olvashatósága miatt.
Előnyök:⬤ Érdekes történelmi perspektívát nyújt az Oszmán Birodalomról az első világháború idején.
⬤ Tartalmaz olyan értelmes meglátásokat, amelyeket kevésbé befolyásol az utólagos szemlélet.
⬤ Élénk leírások az olyan eseményekről, mint az örmény népirtás.
⬤ Rávilágít a türkizáció folyamatára és annak folyamatos aktualitására.
⬤ Értékes azok számára, akik már rendelkeznek előzetes történelmi ismeretekkel.
⬤ Az erős német- és oszmánellenes elfogultság beárnyékolhatja a tényszerű beszámolókat.
⬤ Feltételezi, hogy a nyugati hatalmak foglalkoznának a nemzetiségi kérdésekkel, ami nem történt meg.
⬤ A sűrű sorok megnehezítik az olvasást.
⬤ Néhány olvasó nehezen érti meg a nyelvezet és a propagandisztikus stílus miatt.
(8 olvasói vélemény alapján)
Crescent and Iron Cross
Az első világháború csúcspontján írt brit könyvet elsősorban németellenes propagandadarabnak szánták, amely a császárnak az Oszmán Török Birodalommal a Nagy Háború előtt és alatt kötött szövetségén alapul. Eredeti szándéka ellenére a Félhold és Vaskereszt objektív választ ad arra az égető kérdésre, hogy a német császár miért döntött úgy, hogy szövetségre lép az oszmán törökökkel - egy olyan birodalommal, amely az előző ötszáz évben a németek, sőt az összes európai nép elpusztítására törekedett.
Emellett ez a mű részletes és értékes beszámolót nyújt az örmény holokausztról, amelynek során az oszmán törökök gyakorlatilag kiirtották ezt a népet, ami kétségtelenül az emberiség elleni súlyos bűncselekmény volt. Az oszmán törökök felemelkedésének - és az Európa elleni támadásaiknak - rövid történelmi áttekintésével kezdve a könyvből kiderül, hogy a török állam eredendő természete, amely mögött iszlám diktátumok álltak, hogyan vezette kegyetlenségéhez, a határain belül minden nem török elnyomásához, az arabokkal való konfliktusaihoz, és végül a gazdasági összeomlásához. A könyvből kiderül, hogy a császár Törökország gyarmatosítására irányuló vágya volt az, ami kezdetben a törökországi német befektetéseket hajtotta.
Az első utak, vasutak és egyéb technológiai fejlesztések, amelyek Törökországot a huszadik századba vitték, mind németek által lettek biztosítva. A császár a világháború nagy részében hatékonyan finanszírozta az oszmán államot is, és ő - tanácsadóival együtt - mélyen megdöbbent, amikor a törökök végül nem voltak hajlandóak beleegyezni abba, hogy Németország átvegye tőlük a hatalmat.
Ez a könyv kíméletlenül bírálja a császárt. Bemutatja, hogyan szövetkezett Európa leghosszabb ideig tartó halálos ellenségével, és hogyan hunyt szemet az események felett, annak ellenére, hogy a törökországi németek panaszkodtak az örmény mészárlások megdöbbentő mértékéről.
A szerző azt is részletesen tárgyalja, hogy a császár hogyan lépett fel az Oszmán Birodalom zsidóinak védelmében, és hogyan támogatta a német berendezkedés Palesztina cionista gyarmatosítását.
