Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv átfogóan vizsgálja az építészeti homlokzatokat a klasszikustól a modern korig, feltárja a homlokzattervezés filozófiai vonatkozásait, valamint a hagyomány és a modernitás között az építészetben fennálló konfliktust. Betekintést nyújt abba, hogy a kortárs építészetre hogyan hatnak a társadalmi, kulturális és technológiai változások.
Előnyök:Az építészeti homlokzatok alapos vizsgálata, éleslátó kortárs kritika, releváns az aktuális építészeti viták szempontjából, párhuzamot von más jelentős építészeti alkotásokkal, filozófiai perspektívát kínál a tervezéshez.
Hátrányok:Nem vizuálisan orientált, mivel nem képeskönyv, egyes olvasók számára szövegtúlsúlyos lehet, erős építészetelméleti érdeklődést igényel.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Surface Architecture
Könyv tartalma:
Az épületfelület tanulmányozása, az építészet elsődleges eszköze az identitás és a környezettel való kapcsolat kialakításának.
Vizuálisan sok kortárs épület vagy a gyártási rendszerüket tükrözi, vagy korábbi stílusokat és motívumokat idéz fel. A termelés és a reprezentáció közötti megosztottság bizonyos értelemben a modernitás és a hagyomány közötti megosztottság kiterjesztése. Ebben a könyvben David Leatherbarrow és Mohsen Mostafavi azt vizsgálja, hogy a tervezés miként használhatja ki a termelési módszereket, hogy az építészet ne legyen független a technológiától, és ne is uralja azt. Leatherbarrow és Mostafavi az épületfelületnek mint az építészeti tervezés tárgyának elméleti és gyakorlati elkülönítésével kezdik. A felület autonómiája, a „szabad homlokzat” feltételezi az épület szerkezeti és nem szerkezeti elemei, a váz és a burkolat közötti különbséget. Miután az épület bőre függetlenedett a szerkezetétől, ugyanúgy lóghatott, mint egy függöny, vagy mint egy ruha. A szerkezet és a bőr közötti kapcsolat középpontjában az építészeti felület áll. E felület kezelésének nyomon követése során a szerzők mind a kortárs, mind a közelmúlt építményeit vizsgálják. A tárgyalt építészek között szerepel Albert Kahn, Ludwig Mies van der Rohe, Alison és Peter Smithson, Alejandro de la Sota, Robert Venturi, Jacques Herzog és Pierre de Meuron.
Egy épület felületének tulajdonságai - legyen az betonból, fémből, üvegből vagy más anyagból - nem pusztán felszínesek; ezek építik fel azokat a térbeli hatásokat, amelyek révén az építészet kommunikál. Felületein keresztül egy épület egyszerre nyilvánítja ki autonómiáját és a környezetében való részvételét.
