Férfi vagyok! Faj, férfiasság és a polgárjogi mozgalom

Olvasói vélemények

A könyv a faji alapú férfiasság történelmi összefüggéseit és hatását vizsgálja, különösen az amerikai fekete férfiak esetében. Rávilágít az elismerésért, a társadalmi igazságosságért és az emberi jogokért folytatott küzdelmekre, miközben egy befogadóbb társadalomért száll síkra. A szerző, Steve Estes alapos és lebilincselő beszámolót nyújt arról, hogy a fekete férfiasságot hogyan alakították a társadalmi normák és a politika az évek során.

A könyv jól kutatott, alapos és átgondoltan szervezett. A fekete férfiasság politikai és történelmi kontextusban való szenvedélyes és magával ragadó feltárását kínálja. A recenzensek nagyra értékelték a gyors szállítást és azt, hogy a megérkezéskor nem ért meglepetés az állapotát illetően. Emellett felhívja a figyelmet a jelentős társadalmi kérdésekre, és vitákra ösztönöz a társadalmi igazságosság és az emberi jogok körül.

Néhány recenzens úgy vélte, hogy a kézirat tartalmazhatott volna bővebb vizsgálatot a Fekete Párducokról és korai koalícióépítésükről más marginalizált csoportokkal, köztük nőkkel és LMBTQ+ egyénekkel. Az is felmerült, hogy egyes olvasók a könyvet a fehér társadalommal szembeni kritikaként érzékelhetik.

(8 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

I Am a Man!: Race, Manhood, and the Civil Rights Movement

Könyv tartalma:

A polgárjogi mozgalom elsősorban a faji egyenlőségért folytatott küzdelem volt, de a nemek közötti egyenlőség kérdései mélyen beágyazódtak ebbe a küzdelembe. Steve Estes a mozgalom kulcsfontosságú csoportjait, vezetőit és eseményeit vizsgálja, hogy megértse, az aktivisták hogyan használták a faji és a férfiasságot arra, hogy megfogalmazzák elképzeléseiket arról, milyennek kellene lennie az amerikai társadalomnak.

Estes bemutatja, hogy a mozgalom döntő fordulópontjain mind a szegregációs, mind a polgárjogi aktivisták a férfias retorikát használták, és a fajjal, nemmel és szexualitással kapcsolatos implicit feltételezésekre támaszkodtak. Estes a fekete férfiak II. világháborúban betöltött szerepének elemzésével kezdi, majd a szegregációpártiakat vizsgálja, akik démonizálták a fekete férfiak szexualitását, és a fehér férfiakat a déli becsület eszménye mögé állították. Ezután a férfiasság militáns új modelljeit vizsgálja, amelyeket olyan polgárjogi aktivisták, mint Malcolm X és ifjabb Martin Luther King, valamint olyan csoportok, mint az Iszlám Nemzet, az Erőszakmentes Diák Koordinációs Bizottság és a Fekete Párducok Pártja képviseltek.

A maszkulinista szervezési stratégiákra való támaszkodásnak pozitív és negatív következményei is voltak, állapítja meg Estes. Az amerikai hadsereg 1940-es évekbeli integrációjától az 1990-es évekbeli Million Man Marchig követi nyomon ezeket a stratégiákat, és rámutat, hogy a maszkulinizmus cselekvésre buzdította a férfiakat, de az amerikai társadalom alapját képező patriarchális feltevések közül sokat nem támadott meg.