Fiktív párbeszéd: Beszéd és beszélgetés a modern és posztmodern regényben

Olvasói vélemények

A recenzió csalódottságát fejezi ki a könyv összetett és elvont tárgyalásai miatt, ami azt sugallja, hogy a könyv elsősorban a tudósok, nem pedig az általános olvasók számára készült. A recenzens a narratológiai terület egészét kritizálja, azzal érvelve, hogy a viták gyakran az álproblémák területére tévednek, ahelyett, hogy érdemi kérdésekkel foglalkoznának. Az érdekes tartalom némi elismerése ellenére a recenzens világosabb kommunikációt és a narratológia tanulmányozásának valódi lényegére való összpontosítást sürget.

A könyv érdekes részeket és értékes meglátásokat tartalmazhat a narratológia területén mélyen érintettek számára. Úgy tűnik, megkérdőjelezi a meglévő normákat, és a tudósokat megközelítésük újragondolására ösztönzi.

Az írást túlságosan összetettnek és elvontnak tartják, ami megnehezíti a nem tudósok számára a foglalkozást. A viták önkényesnek és a gyakorlati alkalmazástól elszakadtnak tűnhetnek, ami frusztrációhoz vezet a tudományos diskurzust nem ismerő olvasók számára.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Fictional Dialogue: Speech and Conversation in the Modern and Postmodern Novel

Könyv tartalma:

A szereplők beszédével való kísérletezést G rard Genette "a modern regény emancipációjának egyik fő útjaként üdvözölte". A párbeszéd mint stilisztikai és elbeszélői eszköz a regény mint műfaj fejlődésének egyik legfontosabb jellemzője, ugyanakkor a kritikai irodalomban kevéssé elismert vagy vizsgált jelenség.

A Fikciós párbeszéd a párbeszéd mint elbeszélői technika gazdagságát és sokoldalúságát mutatja be a huszadik és a huszonegyedik századi regényekben, hosszan elnyúló részletekre és megszólalási sorozatokra összpontosítva. Azt is megvizsgálja, hogy a párbeszéd különböző változatai hogyan segíthetnek bizonyos minták és gyakorlatok normalizálásában vagy idealizálásában, ezáltal kizárva az alternatív lehetőségeket vagy elhallgatva az "egyenetlenségeket" és a különbségeket. Bronwen Thomas a fiktív párbeszéd elméleteit és modelljeit a legkülönbözőbb tudományágakból és intellektuális hagyományokból összegyűjtve mutatja be, hogy a téma mélyreható kérdéseket vet fel az elbeszélésről és az emberi kommunikációról alkotott képünkkel kapcsolatban.

A maga nemében ez az első olyan tanulmány, amely az irodalmi és narratológiai elemzést nyelvészeti fogalmakra és modellekre, bahtyini elméletre, kultúrtörténetre, médiaelméletre és kognitív megközelítésekre való hivatkozással ötvözi, és egyben az első olyan könyv, amely mélyrehatóan a huszadik és huszonegyedik századi párbeszédes regényre összpontosít, és amely a párbeszédre példákat hoz össze az irodalomból, a populáris fikcióból és a nemlineáris elbeszélésekből. A meglévő elemzési módszerek kritikáján túl egy ígéretes új módszert vázol fel a fikciós párbeszéd elemzésére.