Olvasói vélemények
Összegzés:Andrew Spicer „Film Noir” című könyve átfogó bevezetés a film noir műfajába, amely alapos elemzést nyújt a film noir eredetéről, legfontosabb meghatározásáról és a klasszikus filmtől a neo-noirig tartó fejlődéséről. A könyv jól szervezett és informatív, így a film noir tanulói és rajongói számára egyaránt alkalmas.
Előnyök:⬤ Hihetetlenül informatív és alapos
⬤ jól szervezett és olvasmányos
⬤ átfogó áttekintést nyújt mind a klasszikus, mind a neo-noirról
⬤ hasznos listákat és kronologikus felépítést tartalmaz
⬤ kitér a brit film noirra is
⬤ komoly filmes hallgatók és rajongók számára is hasznos.
Hátrányok:⬤ Néha száraz és nehezen olvasható
⬤ zavaró hivatkozásokkal járhat
⬤ kevesebb kép és cselekményleírás, mint amennyit egyes olvasók jobban szeretnének.
(7 olvasói vélemény alapján)
Könyv tartalma:
A Film Noir áttekintést nyújt egy gyakran ünnepelt, de ugyanakkor vitatott filmművészetről. A film noirt mint kulturális jelenséget tárgyalja, amelynek története sokkal kiterjedtebb és sokrétűbb, mint a negyvenes évek amerikai fekete-fehér krimijei.
Egy bővebb háttérfejezet a film noir-t kulturális kontextusába helyezi, leírva a német expresszionizmusból, a francia költői realizmusból és az amerikai műfajokon belüli fejleményekből, a gengszter/krimi, a horror és a gótikus romantika műfajából eredő eredetét, valamint az amerikai társadalom változásaihoz való lehetséges kapcsolatát.
Öt fejezet foglalkozik a "klasszikus" film noirral (1940-59):
⬤ a fejezetek a film noir gyártási és befogadási kontextusát, vizuális stílusát, valamint narratív mintáit és témáit vizsgálják.
⬤ a karaktertípusokról és a sztárszereplésekről szóló fejezetek megvilágítják a noir komplex nemi konstruáltságát a gyenge, ambivalens férfiakkal és a ragadozó, végzetes nőkkel, és három noir szerző - Anthony Mann, Robert Siodmak és Fritz Lang - részletes elemzését is tartalmazzák.
Három fejezet a "neo-noirt" és a brit film noirt vizsgálja:
⬤ a fejezetek a "neo-noir" összetett fejlődését követik nyomon az amerikai filmművészetben, az Éjszakai mozdulatok és a Taxisofőr modernista kritikájától a kortárs noir posztmodern hibriditásáig, beleértve a Hetes, a Ponyvaregény és a Memento filmeket.
⬤ A záró fejezet a brit film noir fejlődését vizsgálja, amely a harmincas évektől Mike Hodges Croupier című filmjéig terjedő, jelentős és gyakorlatilag ismeretlen mozi.
A tárgyalt filmek között kevéssé ismert példák és olyan korszakalkotó alkotások is szerepelnek, mint a Double Indemnity, a Scarlet Street, a Kiss Me Deadly és a Touch of Evil. A záró rész további olvasmányokhoz nyújt útmutatót, kiterjedt bibliográfiát és a szövegben említett több mint 500 film listáját tartalmazza. A világosan megírt Film Noir közérthető, informatív és ösztönző bevezetés, amely széles körben vonzó lesz az egyetemi hallgatók, a filmművészek, a filmtanárok és a kutatók számára.
