Filozófia Keleten és Nyugaton

Eredeti címe:

Philosophy East And West

Könyv tartalma:

Philosophy East and IVest EDITED BY CHARLES A. MOORE PRINCETON UNIVERSITY PRESS 1946 GREGG M. SINCLAIR-nek GREGG M. SINCLAIR A Hawaii Egyetem elnöke és a Kelet Nyugat számára való jelentőségének lelkes híve. Lelkesedése mindenkiben, aki találkozott vele, tartós érdeklődést keltett a Kelet iránt. Ő volt az, aki inspirálta a Kelet-Nyugati Filozófusok 9 konferenciáját, amelyen ez a kötet megszületett, és aki bátorításával és támogatásával anyagilag segítette a kötet elkészítését és kiadását. Előszó 1 E kötet a Hawaii Egyetemen 1939 nyarán tartott Kelet-Nyugati Filozófusok Konferenciájának eredményeit mutatja be. Ezen a konferencián Kelet és Nyugat képviselői találkoztak, hogy a személyes érintkezés, a vita és a hivatalos előadások révén megvizsgálják e két nagy hagyomány alapállásainak jelentését és jelentőségét. A konferencia különösen a keleti filozófia jelentőségével foglalkozott a Nyugat számára. Az alapvető cél az volt, hogy a Kelet és a Nyugat eszméinek és eszményeinek szinézise révén meghatározzák a világfilozófia lehetőségét, és konkrét javaslatok formájában következtetésekre jussanak az ilyen szintézis legtermékenyebb módjairól.

Ezeket a következtetéseket, amelyek közül néhány szélsőségesnek és ellentmondásosnak tűnhet, de mindegyik rendkívül provokatív, és amelyekben a különböző szerzők nem mindig értenek egyet, itt teljes részletességgel bemutatjuk. Ezek között szerepel az az állandó téma, hogy sem. sem a Kelet, sem a Nyugat filozófiailag nem önellátó, mindegyikből hiányzik az a teljes perspektíva, amely a filozófiára jellemző. Konkrétan úgy vélik, hogy a Nyugatnak új és tágabb perspektívákra van szüksége, és hogy a Kelet amellett, hogy a jövőben elkerülhetetlenül gyakorlati hatást gyakorol a Nyugatra, inspirációt és konkrét tanokat is adhat ehhez az új reneszánszhoz. Általánosságban a konferencia terve, amely e kötet formájában és tartalmában is megjelenik, a Kelet alapvető rendszereinek és tanainak átfogó, bár rövid leírását kérte elsősorban keleti tudósoktól, és e szemléletmódoknak a Nyugat alapvető hagyományaival való összehasonlításában a nyugati képviselők által végzett elemzését. A viták során zajló folyamatos eszmecsere, amelynek eredményeként a nyugati képviselők által a Keletről alkotott hamis vagy nem megfelelő inter pretációk eltörlésére és a nagyobb kölcsönös megértés elérésére került sor, többszörösen tükröződik ebben a tanulmányban. A kötetnek ez az aspektusa, valamint az a tény, hogy mind Kelet, mind Nyugat személyes képviselői szerepelnek benne, egyedülálló fejezetévé teszi az összehasonlító filozófia történetének.

E tanulmány szempontjából a Kelet elsősorban Indiát, Kínát és Japánt jelenti. Sajnos egyetlen indiai tudós sem állt rendelkezésre a konferencián, így India személyesen nem kerül bemutatásra, ezt a hiányosságot azonban enyhíti, hogy a konferencia tagjai széleskörű ismeretekkel rendelkeznek az indiai gondolkodásról. A kötet előnye azonban, különösen a jelenlegi fejleményekre való tekintettel, hogy a japán gondolkodás több fázisának átfogó elemzését tartalmazza. Különösen nagy örömünkre szolgált, hogy a konferencián részt vett a buddhizmus kiemelkedő szaktekintélye, Junjiro Takakusu professzor. Az utolsó pillanatban felmerült vészhelyzetek miatt W. E. Hocking és D. T. Suzuki professzorok, akiknek itt van fejezetük, nem tudtak részt venni a konferencián. A fejezetek felépítésének és dokumentálásának stílusa némi változatosságot mutat a könyvben. Emellett némi tartalmi duplikáció is észrevehető a több fejezetben. Elég, ha csak annyit mondunk, hogy nem tartottuk elengedhetetlennek a stílus egységességének vagy a témakörök túlságosan szigorú korlátozásának vasszigorú szabályát. A szanszkrit, kínai és japán nevek és kifejezések átírása elkerülhetetlenül nehézségeket okoz. Az elfogadott rendszer lehetővé teszi, hogy időnként eltérjünk a szöveg egészére alkalmazott alapmódszertől...