Értékelés:
A könyv alaposan kutatott és lebilincselő módon tárja fel az Egyesült Államok fitneszkultúráját az 1950-es évektől kezdve. Részletes és objektív elemzést nyújt különböző nézőpontokból, így mind a kutatók, mind az alkalmi olvasók számára vonzóvá teszi.
Előnyök:Jól kutatott, könnyen olvasható, átfogó és objektív megközelítés, érdekes betekintés a fitneszkultúrára gyakorolt hatásokba, még a kezdetben érdektelenek figyelmét is leköti.
Hátrányok:Egyes olvasók esetleg hiánypótlónak vagy nem vonzónak találhatják a témát, ha nem érdeklődnek a fitneszkultúra iránt.
(3 olvasói vélemény alapján)
Getting Physical: The Rise of Fitness Culture in America
John G. Cawelti-díj
Levéltárosok és könyvtárosok az egészségtudományok történetében díj
Charles Atlas-tól Jane Fondáig a fitneszmozgalom több mint fél évszázada az amerikai kultúra egyik mozgatórugója. Ami a hidegháborús felkészülés eszközeként indult, ma már 45 millió amerikai évente több mint 20 milliárd dollárt költ edzőtermi tagságra, futócipőkre és egyéb fitnesztermékekre.
Az amerikai testmozgás modernkori történetéről szóló első könyvében Shelly McKenzie bemutatja azokat a kormányzati, tudományos, kereskedelmi és kulturális erőket, amelyek - néha akaratlanul is - egyesültek, hogy a testmozgás amerikai szokássá váljon. Nyomon követi egy új iparág kialakulását, amely a testmozgást felértékelte, és a fitneszre való törekvést a középosztálybeli életmód védjegyévé tette. Eközben számos, az amerikaiakról és edzési szokásaikról széles körben elterjedt hiedelmet vizsgál meg, például az étrend és a testmozgás közötti kapcsolatot és a munkahelyi fitneszprogramok fontosságát.
Míg az amerikaiak mindig is érdekeltek az egészség és a fittség ápolásában, az 1950-es évek előtt az egészségükkel vagy testalkatukkal foglalkozó embereket gyakran gyanúsították homoszexuálisnak vagy egyszerűen csak furcsának. Ahogy McKenzie feltárja, a gyermekek egészségével kapcsolatos országos pánik kellett ahhoz, hogy a lakosságot mozgósítsák, és elindítsák Eisenhower elnök Ifjúsági Fitnesz Tanácsát. Végigköveti ezt az újjászületett korszakot a tévés úttörő, Jack La Lanne fitnesz népszerűsítésén keresztül a 60-as években, a 70-es évek kocogási őrületén és a fitneszmozgalom átalakulásán keresztül a 80-as években, amikor a hangsúly az egyéni futásról a közös egészségklub-élményre helyeződött át. A jóga és a pilates új népszerűségét is figyelembe veszi, ami tükrözi a mai testkép karcsúságának és rugalmasságának hangsúlyozását.
A fitneszmozgalom első igazi kultúrtörténetét nyújtva McKenzie túllép az edzési trendek egyszerű felsorolásán, hogy feltárja, mit mondanak ezek a döntések azokról az emberekről, akik magukévá teszik őket. Vizsgálata kiterjed az élelmiszerpolitikával kapcsolatos csatározásokra, a táplálkozási problémákra, például a jelenlegi elhízásjárványra, és azokra az emberekre is, akiket a fitneszmozgalom azért hagyott hátra, mert túl szegények ahhoz, hogy megengedhessék maguknak az edzőtermi tagságot vagy az alapvető felszereléseket.
Egy olyan országban, ahol a legtöbben azt állítják, hogy rendszeresen sportolnak, McKenzie tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy miért sportolunk - vagy legalábbis miért gondoljuk, hogy kellene -, és megmutatja, hogy a fitnesz az amerikai identitásunk létfontosságú részévé vált.