Fleshly Tabernacles: Milton and the Incarnational Poetics of Revolutionary England
A Fleshly Tabernacles című könyvében Bryan Hampton John Milton képzeletbeli elkötelezettségét és teológiai szenvedélyét vizsgálja a megtestesüléssel kapcsolatban.
A megtestesülés mint esztétikai szimbólum, teológiai esemény és az emberiség lehetőségeinek narratív képe mélyen meghatározza azt, ahogyan Milton 1645-ös verseit felépíti, ahogyan a szószék szent hivataláról elmélkedik, ahogyan a beszéd és a nyelv céljairól elmélkedik, ahogyan a szentírást vagy a világi szövegeket értelmezi, és ahogyan a polgárháború és az interregnum radikális politikájában részt vesz. A történeti és posztmodern teológia, a filozófiai hermeneutika, a teológiai esztétika és az irodalomelmélet tudományágaira gazdagon támaszkodó Fleshly Tabernacles a Milton krisztológiájában megjelenő heterodox, perfekcionista irányzat széleskörű következményeit kutatja.
Hampton bemutatja, hogy a XVII. század viharos évtizedeiben a vibráló krisztológiák hogyan generálták és alakították az antiklerikalizmus sajátos formáit, az olvasás- és nyelvelméleteket, valamint az angol nonkonformista szekták politikai elkötelezettségét. Ranters és Seekers, Diggers és Quakers, Fifth monarchisták és egyes anabaptisták - az e radikális csoportokkal azonosítottak közül sokan azt hirdetik, hogy a megtestesülést elsősorban nem az ókor szinguláris eseményeként, hanem az egyes hívő életében történő jelenbeli kitörésként és töltött megnyilvánulásként értelmezik, oly módon, hogy a hívő hívők "testi tabernákulumokká" válnak, amelyekben az isteni lakozik.
Milton teológiájának perfekcionista vonulata visszhangra talált a független prédikátor, John Everard, a digger Gerrard Winstanley és a kvéker James Nayler műveiben. A Fleshly Tabernacles izgalmasan mutatja be, hogy a megtestesült Krisztusról alkotott elképzelések hogyan virágoztak a forradalmi Anglia világában, ami abban az elképzelésben nyilvánult meg, hogy a megújult emberi én képes helyrehozni az egyház és az állam romjait.