The Memoirs of Marshal Foch
Foch háború előtti katonai teoretikus és előadói tevékenységét régóta elismerik, és a 20. század elején "a francia hadsereg legeredetibb és legfinomabb elméjeként" tartják számon.
A háború kitörésekor, 1914 augusztusában Foch XX. hadteste részt vett a Németország elleni rövid invázióban, majd a német ellentámadással szemben visszavonult, és sikeresen feltartóztatta a németeket Nancy közelében. A Párizs védelmére nyugatra vezényelt Foch presztízse a Marne-nál aratott győzelemnek köszönhetően megugrott, amelynek egyik főszereplőjeként a francia 9. hadsereg parancsnokaként széles körben elismerték. Ezután ismét előléptették az északi zóna főparancsnok-helyettesévé, amely szerepkör az Északi Hadseregcsoport parancsnokságává alakult, és amely szerepkörben együtt kellett működnie a brit erőkkel Ypresnél és a Somme-nál. 1916 végén, részben az utóbbi offenzíva kiábrándító eredményei, részben pedig a háborús politikai rivalizálás miatt Fochot Olaszországba helyezték át.
Fochot végül 1918. március 26-án nevezték ki a szövetséges hadseregek főparancsnokává, miután 1918-ban G n ralissime címmel a nyugati front főparancsnoka volt. A második marne-i csatában döntő szerepet játszott a Párizs elleni újbóli német előrenyomulás megállításában, ami után Franciaország marsalljává léptették elő.
Foch úgy vélte, hogy a versailles-i szerződés túlságosan elnéző Németországgal szemben, és a szerződés 1919. június 28-i aláírásakor kijelentette: "Ez nem béke. Ez egy húsz évre szóló fegyverszünet". Szavai prófétikusnak bizonyultak: a második világháború 20 évvel és 64 nappal később kezdődött.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)