Értékelés:

A „Fenntartás két személyre” című könyv vegyes kritikákat kapott, az olvasók élvezték a kulináris elemeket és a karakterfejlődést, míg mások elégedetlenségüket fejezték ki a tempó és a megoldatlan történet miatt. Az elbeszélés a családtörténetet, a romantikát és az ételeket szövi össze, Portland és a második világháborús Franciaország hátterében.
Előnyök:Az olvasók értékelik a szerző írói stílusát, a jól kidolgozott karaktereket, valamint a romantikus és az étkezési témák magával ragadó keverékét. Sokan kiemelik az érzelmi mélységet és az élénk leírásokat, amelyek életre keltik a történetet, így különösen az ételek szerelmeseinek és az egymásba fonódó történetek rajongóinak kellemes olvasmány.
Hátrányok:Egyes kritikusok a könyv tempóját kritizálják, úgy érzik, hogy a cselekmény bizonyos részeknél vontatott, és hogy a könyv hirtelen véget ért, sok kérdést megválaszolatlanul hagyva. Panaszkodnak arra is, hogy a könyv egy trilógia része, ami a megoldatlan kérdések miatti csalódottsághoz vezet. Emellett néhány olvasó Juliette karakterét és a távkapcsolatokkal kapcsolatos küzdelmeit nem találta átélhetőnek.
(83 olvasói vélemény alapján)
Reservations for Two: A Novel of Fresh Flavors and New Horizons
Egy kulináris keverék a kockázatvállalásról és a szerelem megtalálása a legfinomabb helyeken
Az ételíróból lett vendéglős Juliette D'Alisa-nak több mint elég a tányérján. Provence-i útja ugyan új válaszokat hozhatott a nagymamája múltjára, de új bonyodalmakat is okozott Neil McLaren személyében, a férfi, akiről nem tud lemondani.
Juliette és Neil számára egyszerű a romantika, miközben együtt utaznak Provence-ban és Toszkánában, de az otthoni élet más kihívások elé állítja őket. Juliette-nek egy éttermet kell nyitnia, az anyja súlyos betegséggel küzd, és a családi örökség titkaiból kell kibogoznia a szálakat - hogyan illeszkedik az életébe az olyan messze, Memphisben élő Neil?
Miközben szembesül a bizonytalan jövővel, Juliette azt kívánja, bárcsak az élet olyan egyszerű lenne, mint a csokis süti receptje. Vajon francia nagymamája 1940-es évekbeli levelei bölcsességgel szolgálhatnak-e a jelenben? Vagy minden új felismerés újabb rejtélyeket szül?