Földrajzilag gondolkodva

Olvasói vélemények

A „Thinking Geographically” című könyv megkísérli bemutatni a kortárs, nem főáramú elméleteket a földrajzban, de nehezen foglalkozik hatékonyan a tér fogalmával, és gyakran inkább az elméleti keretekre, mint a földrajzi relevanciára összpontosít. Bár értékes új gondolatokat mutat be, és megkérdőjelezi a hagyományos nézeteket, különösen a kormányzás és a globalizáció terén, néhány fejezetből hiányzik a világosság és a mélység, különösen a test és a pénz tekintetében.

A könyv kiváló irodalmi áttekintést tartalmaz, és gazdag gyűjteményt mutat be a kortárs elméletekből, betekintést nyújtva a kormányzás és a globalizáció témakörébe. Kihívja a hagyományos nézőpontokat, és a fogalmak dinamikus és humánus meghatározására ösztönöz. A „szövegről” és annak sokrétű értelmezéséről szóló viták szintén értékesek.

A könyv nem foglalkozik megfelelően a tér fogalmával, ahogy azt a címe is sugallja, és gyakran az elméleti diskurzust helyezi előtérbe a földrajzi elemzéssel szemben. Néhány gondolat, különösen a testtel és a pénzzel kapcsolatban, triviálisnak és újdonság híján lévőnek tűnik. A térbeliség alapos feltárására vágyó olvasók csalódhatnak.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Thinking Geographically

Könyv tartalma:

Ez a könyv bevezetés a szógrammatikába, a Dick Hudson által megalapozott és kidolgozott nyelvi struktúra elméletébe. Ebben az elméletben a nyelv egy kognitív hálózat - fogalmak, szavak és jelentések hálózata, amely a nyelvi elemzés minden elemét tartalmazza.

A nyelv elmélete tehát egy olyan tudáselméletbe ágyazódik, amelyben nincsenek határok a tudás egyik és másik formája között. A szógrammatikai szintaktika legvitatottabb gondolata az, hogy a mondatszerkezet felesleges, mert minden munkája elvégezhető az egyes szavak közötti függőségek segítségével. A szó-szó függőség tehát a Word Grammar egyik kulcsfogalma, és a mondat szintaktikája és szemantikája erre az alapra épül.

A kötet szerzői elsősorban a világ minden tájáról származó szógrammatikusok. Az itt található fejezetek mindegyike a szógrammatika elméleti lehetőségeit mutatja be, és azt vizsgálja, hogy a szógrammatika milyen erőteljes elemzési lehetőséget kínál a különböző nyelvek nyelvi jelenségeinek elemzésére.

A fejezetek különböző nézőpontokból származnak, és számos nyelvről, köztük az angolról, a németről, a japánról, a szuahéliről, a törökről és az ógörögről szóló munkákat tartalmaznak. A vizsgált jelenségek közé tartozik az igekötő hajlítás, az esetmegegyezés, a kivonás, a szerkezet és a kódkeverés.

Ez a gyűjtemény azoknak a tudósoknak lesz érdekes, akik először találkoznak a szógrammatikával, vagy azoknak, akik már ismerik ezt az elméletet, és kíváncsiak arra, hogyan fejlődött, és mit hozhat a jövője.