Folklore in British Literature; Naming and Narrating in Women's Fiction, 1750-1880
Az 1750 és 1880 között megjelent brit női írásokban a bizonytalanság metaforája a folklór.
Amikor a szereplők nyugtalanságot éreznek a fajok, osztályok vagy nemek közötti elválasztások miatt, sellőkről és Hamupipőkéről beszélnek, hogy a fenyegető nőket valótlannak és így ártalmatlannak tüntessék fel. Mivel a természetfeletti lények állandóan változnak, egy-egy népmeséből származó név vagy történet csupán megerősíti a birodalommal, a munkával és a vágyakozással kapcsolatos félelmeket.
E lenyűgöző retorikai stratégiák illusztrálására ez a könyv Sarah Fielding, Ann Radcliffe, Sydney Owenson, Charlotte Bront, George Eliot, Anne Thackeray és Jean Ingelow műveit vizsgálja, és a népmesékre, tündérmesékre és mítoszokra való utalásokról alkotott képünket a boldogan éltek, míg meg nem haltak túlra tágítja.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)