Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
Continuous Frieze Bordering Red
A Continuous Frieze Bordering Red egy másik ember vándorlási szokásait dokumentálja, ahogyan országok, nyelvek, évszakok és változó identitások között utazik. A hibriditásról szóló elbeszélés, a szöveg a dis)location-t mint kulturális kitérőt vizsgálja, miközben Rothko vörösét faggatja: a befalazott, vízkárosodott ablakai lebegő határok), amelyek a hibridek instabil kulturális határait tükrözik.
Egy vegyes fajú személy hibrid, korcs, korcs) többször is átlépi ezeket a "láthatatlan" kulturális határokat. A határidentitás fluxussal, instabilitással és rezgéshúzásokkal jár. A Másikat úgy jelölik meg, mint aki nem tartozik oda.
Mindig idegen: amikor utazik és amikor "otthon" van.
Félre van vetve, ki van zárva az uralkodó kultúrából. Ő sem) sem) mindkettő).
Egy liminális térben létezik: egyszerre a helyén és elmozdulva. Vagyis identitása és teste peripatetikus, amit a folyamatos vízszintes fríz is tükröz. Az olvasónak szó szerint át kell lépnie az egyes oldalak határait, hogy eligazodjon az egyes szövegsorok között, így az olvasó is állandó mozgásban van.
A vers Rothko Seagram-festményeinek ekphrasziszaként is működik: Rothko azt írja, hogy a festmények hatására a szemlélő "úgy érzi, hogy csapdába esett egy olyan szobában, ahol minden ajtó és ablak be van falazva". A hibrid bezárva és elszigetelve van. Bár a Másik elidegenedett önmagától, és vágyik a kulturális hovatartozás érzésére, végső soron "tudomásul akarja venni ezt a hegszövetet és tovább akar haladni", hogy ne tartsák őt a "tisztaság" hamis mércéjéhez.
A Continuous Frieze Bordering Red megpróbál eltávolodni a "hibrid" pejoratív definícióitól, és elfogadni a szörnyeteg énjét.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)