Folyami patkányoknak neveztek minket: New Orleans utolsó patkánytelepülése

Olvasói vélemények

Macon Fry „They Call Us River Rats” című könyve a Mississippi folyó mentén zajló élet lebilincselő feltárása, különös tekintettel a New Orleans-i batture területen élő egyedülálló közösségre. A szerző személyes tapasztalatai és alapos kutatómunkája révén az olvasók gazdag történelmi betekintést és élénk leírást kapnak a város e kevésbé ismert részének kultúrájáról és szereplőiről. Bár sok olvasó lebilincselőnek és élvezetesnek találta a könyvet, néhányan úgy érezték, hogy az érdeklődés szempontjából nem felelt meg az elvárásaiknak.

⬤ Magával ragadó történetmesélés, amely a személyes élményeket történelmi beszámolókkal fonja össze.
⬤ Élénk leírások és betekintés a batture közösség egyedülálló kultúrájába.
⬤ A szerző mély kötődése és hosszú távú tartózkodása a térségben hitelesebbé teszi a könyvet.
⬤ A könyv informatív, és növeli az olvasó megértését New Orleans történelmének egy kevéssé ismert aspektusáról.
⬤ Sok olvasó szerint remek olvasmány, amely nosztalgiát és a folyami életmód iránti megbecsülést ébreszt.

⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy a könyv a vártnál kevésbé érdekes.
⬤ Megemlítették, hogy az archív fotók, bár informatívak, elsősorban fekete-fehérek, és hiányoznak a színes képek.
⬤ Néhány kritikus utalt arra, hogy bár a könyv jól megírt, bizonyos részeket száraznak vagy kevésbé lebilincselőnek éreztek másokhoz képest.

(34 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

They Called Us River Rats: The Last Batture Settlement of New Orleans

Könyv tartalma:

Folyami patkányoknak neveztek minket: New Orleans utolsó patkánytelepülése Amerika talán legrégebbi kívülálló településének, a Mississippi folyó évente elárasztott partjainál élő láthatatlan közösségnek eddig el nem mesélt története. Ez a közösség a Mississippi folyó szokásos magas és alacsony vízszintje közötti területen él, amely Louisiana államban batture-nek nevezett zóna. A batture lakói, mint például Macon Fry, két évszázadon keresztül cölöpökön álló csónakokat emeltek, a vízhez alkalmazkodott házakat építettek, táplálékot gyűjtöttek, halásztak és túléltek a folyó által tanított készségek segítségével.

Eddig ennek az életmódnak a történetei csak az itt élők emlékeiben maradtak fenn. Fry 2000-től kezdve nekilátott, hogy feljegyezze az összes régi batture-lakó történetét, akit csak talált: tengeri munkások, fűzfabútor-készítők, halászok, művészek és folyami rákászok történetét. Útközben Fry lenyűgöző történeteket fedezett fel jósokról, hitgyógyítókról és vadmadárcsapdázókról, akik dacosan éltek a folyón.

A They Called Us River Rats című film a gátakon belül élő emberek, a gyakran gyűlölt batture-lakók és maga a folyó közötti problémás kapcsolatot is feltárja. A könyv nyomon követi a folyóparton élők és a városi hatóságok, a folyót igénylő kereskedelmi érdekek és Louisiana legbefolyásosabb politikusai közötti küzdelmet. Ezek a konfliktusok jogi csatározásokban, kitelepítésekben, bebörtönzésekben, sőt még lincselésben is végződtek.

Fry ma a "folyami patkányok" idősebb generációjához tartozik, akik a New Orleans-i batture folyón tizenkét "táborból" álló csökevényes kolóniában élnek, egy olyan település töredékében, amely egykor közel hat mérföld hosszan húzódott és több száz házat számlált. Ez az utolsó folyómenti település a Mississippi alsó folyásán, és egy ellenkező, független élet a városi területrendezésen, tervezésen és árvízvédelmen kívül. Ez a könyv mindazoknak szól, akik valaha is érezték a Mississippi folyó vonzását, vagy látták a tornyosuló gátakat, és elgondolkodtak azon, hogy ki élhet a túlparton.