Folyékony élet: A nem lineáris anyagiságról

Eredeti címe:

Liquid Life: On Non-Linear Materiality

Könyv tartalma:

Ha folyékony világban élnénk, a "gép" fogalmának nem lenne értelme. A folyékony élet olyan metafora és apparátus, amely a folyadékokon keresztül történő gondolkodás, munka és élet következményeit tárgyalja. Ez egy redukálhatatlan, paradox, párhuzamos, bolygóméretű, térben egyenlőtlenül eloszló, de időben folyamatos anyagi állapot. Ez az, ami akkor marad, amikor a logikai magyarázatok már nem tudnak számot adni azokról a tapasztalatokról, amelyeket az "élve lenni" részeként ismerünk fel.

A folyékony élet az anyag harmadik évezredes megértésére utal, amely az ökológiai korszak számára igyekszik helyreállítani a folyékony lélek cselekvőképességét, amelyet a redukcionista, "nyers" materialista diskurzusok és az élet mechanikus modelljei száműztek. Az élő birodalom alternatív világképét kínálja az anyag "új materialista" és "folyékony" tanulmányozásán keresztül, és olyan élőlények példáit idézi meg, amelyek nem engedelmeskednek az olyan mechanisztikus fogalmaknak, mint a kiszámíthatóság, a hatékonyság és a racionalitás. A molekuláris tudományok megjelenésével a folyékony technológiák egyre meggyőzőbb ontológiája azonosítható. Az élethű, dinamikus cseppek szemszögéből nézve e rendszereket az anyag/energia különböző mezői közötti kapcsolódási pontokon találjuk meg, amelyek rendkívül helyi hatásokra reagálnak, és nincs szükség központi szervező rendszerre.

A Liquid Life alternatív partnerséget keres az emberiség és a természet között. Az élő világ nyelvének újbóli feltalálását provokálja, hogy alternatív tereket nyisson a felfedezés számára: Rolf Hughes "angyalológiája" a prózai költészet átalakító erejű megidézését vizsgálja, Simone Ferracina grafikai jegyzetei pedig segítenek alakítani az anyagcseréről, az újrahasznosításról és a folyadékokkal való tervezésről alkotott elképzeléseinket. A gondolkodás és tervezés fogalmi és gyakorlati eszköztára, a Liquid Life újraegyesít bennünket az élőlények redukálhatatlan "lélekanyagával", amelyet nem lehet egyszerűen "megoldani", és nem is fog eltűnni.

Rachel Armstrong a Newcastle-i Egyetem (Egyesült Királyság) kísérleti építészetének professzora, emellett a Robert Rauschenberg Alapítvány Rising Waters II. ösztöndíjasa (2016. április-május), 2015-ben a TWOTY futuristája, a Brit Bolygóközi Társaság tagja, 2010-ben pedig a TED Senior TED Fellow-ja volt. Emellett ő a koordinátora a Living Architecture projektnek, egy EU által finanszírozott projektnek, amely az építészet, az épületépítés, a bioenergia és a szintetikus biológia metszéspontjában működő, az élőlények egyes tulajdonságait, pl. az anyagcserét megosztó épületeink alapelveit határozza meg. A Vibrant Architecture (De Gruyter, 2015), a Star Ark: A Living, Self-Sustaining Spaceship (Springer, 2017) és a Soft Living Architecture: An Alternative View of Bio-informed Design Practice (Bloomsbury, 2018).