Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.
Mi a közös a filmes „univerzumokban”, a felhőarchiválásban és a hangklónozásban? Mindkettő az örökkévalóságra törekszik, vagyis arra, hogy a lepusztult, kudarcot vallott vagy eltűnt dolgokat újjáéleszti, hogy a jelenben is aktívak maradhassanak. Valamit örökkévalóvá tenni annyit jelent, mint újraéleszteni, elzárni és megvédeni az időtől és az időjárás viszontagságaitól, és megszüntetni a veszteséggel járó nosztalgia érzését.
Az örökkévalósággá változtatás az instabilitás elleni védőbástya, de nem tévedhetetlen vállalkozás. Amiről azt ígérik, hogy örökké tart, az gyakran nem tart örökké, és amitől megszabadulunk, az néha zavaró módon örökké tarthat.
Ebben az úttörő könyvben Grafton Tanner amerikai filozófus kifejti a foreverizmus elméletét: egy olyan antinosztalgikus diskurzust, amely változás nélküli növekedést és veszteség nélküli életet ígér. Az adattárolás ökológiai hatásaitól a reboot-kultúra felemelkedéséig terjedő, égető kérdésekkel foglalkozva Tanner nyomon követi a nosztalgiától idegenkedő társadalom következményeit, és feltárja, milyen új fegyvereink vannak a nosztalgia felszámolására.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)