Forging Global Fordism: A náci Németország, Szovjet-Oroszország és az ipari rendért folytatott verseny

Olvasói vélemények

A „Forging Global Fordism” című könyv Henry Ford gyártási módszereinek történelmi jelentőségét és hatását vizsgálja, különös tekintettel az áramlásos termelésre, valamint azt, hogy a Szovjetunió és Németország hogyan vette át ezeket a módszereket iparuk modernizálása érdekében. A könyv ötvözi az aprólékos kutatást az átalakulásokban részt vevő kulcsszereplőkről szóló lebilincselő elbeszélésekkel, így az összetett információkat a széles közönség számára is hozzáférhetővé teszi.

A könyv jól kutatott, rendszerezett, és az információkat világosan mutatja be, így minden olvasó számára élvezetes. Egyedülálló betekintést nyújt a Ford „nyitott ajtók politikájába” a technológiatranszferrel kapcsolatban, és részletesen bemutatja a Szovjetunió és Németország iparosításának történelmi összefüggéseit. A szerző ügyesen egyensúlyoz az egyes történetek és a tágabb értelemben vett tendenciák között, végig leköti az olvasót.

Egyes olvasók számára a részletek mélysége talán nyomasztó lehet, különösen azok számára, akik kevésbé ismerik a történelmi kontextust. Emellett, bár a könyv összetett témákat dolgoz fel, a konkrét személyekre való összpontosítás nem minden olvasó számára lehet vonzó.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Forging Global Fordism: Nazi Germany, Soviet Russia, and the Contest Over the Industrial Order

Könyv tartalma:

A Fordizmus új globális története a nagy gazdasági világválságtól a háború utáni korszakig

Ahogy az Egyesült Államok a huszadik század első évtizedeiben felemelkedett, a külföldi megfigyelők az amerikai gazdasági hatalmat a legközvetlenebbül a felvirágzó autóiparral hozták összefüggésbe. Az 1930-as években, hogy Amerikát utánozzák és kihívást jelentsenek, a világ minden tájáról Detroitba áramlottak a mérnökök. Közülük a legtöbben náci és szovjet szakemberek voltak, akik az amerikai autóipari tömeggyártás, a Fordizmus technikáit igyekeztek tanulmányozni, lemásolni, és néha ellopni. A Forging Global Fordism nyomon követi, hogy Németország és a Szovjetunió hogyan fogadta be a Fordizmust a széles körű gazdasági válság és az ideológiai zűrzavar közepette. Ez a lényegre törő könyv visszaszerzi az aktivista államok döntő szerepét a globális ipari átalakulásokban, és a harmincas éveket a globális harmincas éveket az intenzív versenyképes fejlődés korszakaként értelmezi újra, új genealógiát nyújtva a háború utáni ipari rendről.

Stefan Link feltárja a Fordizmus elfeledett eredetét a középnyugati populizmusban, és megmutatja, hogy Henry Ford antiliberális társadalomképének a szovjet és a náci rezsim is örült. Feltárja, hogyan pozicionálták magukat Amerika ellenlábasaként a két világháború közötti években a növekvő amerikai hegemóniára és a világgazdaságban bekövetkezett szeizmikus változásokra reagálva, és bemutatja, hogy az olyan detroiti látogatók, mint William Werner, Ferdinand Porsche és Stepan Dybets hogyan segítettek a fordizmus változatait külföldön elterjeszteni és mozgósítani a totális háborúban.

A Forging Global Fordism megkérdőjelezi azt a felfogást, hogy a globális tömegtermelés a második világháború utáni liberális internacionalizmus terméke volt, és bemutatja, hogyan kezdődött először a globális harmincas években, és hogyan volt a fordizmus terjedésének kifejezetten illiberális pályája.