Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv alapos és kritikus elemzést nyújt a kapitalizmus és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása közötti kapcsolatról, hangsúlyozva az iparosodás történelmi összefüggéseit és társadalmi következményeit. Feltárja, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés hogyan alakította a gazdasági struktúrákat és hogyan járult hozzá az éghajlatváltozáshoz, és rendszerszintű változásokat sürget a jövőbeli válságok elhárítása érdekében.
Előnyök:⬤ Alapos történelmi kutatás
⬤ meggyőző érveket mutat be a kapitalizmus fosszilis tüzelőanyagoktól való függéséről
⬤ jól strukturált és lebilincselő írás
⬤ értékes az energiatermelés társadalmi-gazdasági összefüggéseinek megértéséhez
⬤ kritikus kérdéseket vet fel az éghajlatváltozással és a munkaerő kizsákmányolásával kapcsolatban
⬤ képes befolyásolni a környezeti és gazdasági rendszerekkel kapcsolatos nézőpontokat.
Hátrányok:⬤ Néhány fejezetet unalmasnak és a fő elbeszélés szempontjából nem lényegesnek minősítettek
⬤ időnként sűrű vagy pedáns lehet
⬤ egyes olvasók a kapitalizmussal és a technológiai fejlődéssel szembeni elfogultságot érzékelnek
⬤ a szerző történelmi fejlődéssel és társadalmi-gazdasági struktúrákkal kapcsolatos nézőpontjának kritikája elidegeníthet bizonyos közönséget.
(16 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Fossil Capital: The Rise of Steam Power and the Roots of Global Warming
Könyv tartalma:
Hogyan támogatta először a kapitalizmus a fosszilis tüzelőanyagokat a gőzerőművek elterjedésével Minél többet tudunk az éghajlatváltozás katasztrofális következményeiről, annál több fosszilis tüzelőanyagot égetünk el.
Hogyan kerültünk ebbe a zűrzavarba? Andreas Malm ebben az új, mesteri történetben azt állítja, hogy minden Nagy-Britanniában kezdődött a gőzenergia elterjedésével. De miért fordultak a gyártók a hagyományos energiaforrásokról, nevezetesen a vízimalmokról a szénnel működő motorhoz? A bevett nézetekkel ellentétben a gőz nem olcsóbb vagy bőségesebb energiát kínált - hanem inkább az alárendelt munkaerő fölényes irányítását. A fosszilis tüzelőanyagok által ösztönözve a tőke a legjövedelmezőbb helyekre és a legkényelmesebb órákra koncentrálhatta a termelést, ahogyan ez ma is így van.
A XIX. századi Manchestertől a kínai kibocsátásrobbanásig, a szén eredeti diadalától a megújuló energiaforrásokra való átállás megrekedt folyamatáig terjed ez a tanulmány, amely a tőke égő szívét veszi célba, és példátlan mélységben mutatja be, hogy a fűtés leállítása a jelenlegi gazdasági rend radikális megdöntését jelenti.
