Photography and Death: Framing Death Throughout History
A fotográfia olyan médiumot jelent, amelyben a halál pillanata megörökíthető és megőrizhető, a kép pedig olyan mechanizmussá válik, amelyen keresztül a közönséget saját halandóságának bizonyossága elkápráztatja. A fotográfia és halál a halál utáni képek spektrumát vizsgálva a Fotográfia és halál című könyv a halálról készült képek különböző keretezési módjait vizsgálja, és azt, hogy ezek a stílusok mit közvetítenek a haldoklással, a gyászolással és a túlvilági élettel kapcsolatos változó társadalmi attitűdökről.
Ez a könyv új perspektívát mutat be arról, hogyan tekinthetünk a halálfotózásra kortárs kulturális környezetünk kontextusában, és számos történelmi példát hoz össze, hogy gazdagabb elbeszélést alkosson arról, hogyan látjuk, értjük és vitatjuk meg a halált mind a magánéletben, mind a nyilvánosság előtt. A könyv a meglévő, kifejezetten a halál, a haldoklás és a gyász kultúrájának tanulmányozásával foglalkozó kiadványokra építve olyan témákat tárgyal, mint a halál utáni portréfotózás, a polgárháború, a spiritizmus és a lincselés. Ezeket a témákat a halál kortárs reprezentációi mellett helyezi el, ahogyan a hírességek haláláról készült képeken és a törvényszéki fotográfiában látható. Fontos történelmi ellentétet tár fel, amelyben a halálról alkotott modern elképzelések a tulajdonlás vagy egy érzelemmentes, klinikai állapot kommentárjaként jelennek meg, Harris rávilágít arra, hogy az elhunyt test milyen sokféleképpen lehet a viták és a lenyűgözés helyszíne.
Ez a könyv, amely a haláltanulmányok iránt érdeklődő hallgatók és kutatók számára is lebilincselő olvasmány, egyedülálló módon mutatja be, hogy a fotográfiai kép milyen különböző módon alakította a halálhoz való viszonyulást.