French Equitation: A Baucherist in America 1922 & Hand-book for Horsewomen: Explanation of the rider's aids and the steps of training hor
Teljesen jegyzetekkel ellátott kiadás.
A művészet két legnagyobb mestere François Baucher és James Fillis (Principles of Dressage and Equitation, a. k. a Breaking and Riding teljes katonai kommentárral, Xenophon Press 2017). Velük, az ő elveik fényében vált a lovaglás valóban művészetté, mert ezek a mesterek megelégedtek azzal, hogy ismertessék a gyakorlatukat, anélkül, hogy megadták volna az okát, a miértjét az általuk diktált cselekedeteknek. Például a lovas kezének a ló alsó állkapcsára gyakorolt kétféle hatása jobbra vagy balra ösztökéli az állatot. A lovas lábának a ló oldalára gyakorolt nyomása további két érzést kelt. Itt van tehát négy jel, amelyek segítségével a lovas kommunikál a lovával, és ezáltal irányítja annak teljes mechanizmusát. Ezeknek az élő állatban kiváltott érzéseknek minden bizonnyal van jelentésük: bizonyos részeket cselekvésre köteleznek. A lovas a lábát a ló jobb oldalára zárja, és a ló jobbra fordul. De mi a mechanikai oka?
Ha a ló minden egyes mozdulatát, amelyet a lovas jelzéseire válaszul tesz, mechanikai elvek alapján magyarázzák, akkor a lovasíjászat már nem művészet. Tudomány lett belőle, és ezért megváltoztathatatlan. A különbség a ló kiképzésének az én rendszerem és Baucher és Fillis rendszerei között részben abban áll, hogy én a tudományt vittem tovább, megkülönböztetve a művészettől. De emellett, míg Baucher és Fillis a lovakat a magasiskola mozdulatainak végrehajtása érdekében képezték ki, én a magasiskola e légköreit nem öncélúan, hanem a ló fizikai és szellemi tulajdonságainak fejlesztésére szolgáló eszközként alkalmazom. Ezek a mesterek külön választották ki az általuk kiképzendő állatokat. Én a tornarendszerem segítségével igyekszem javítani és fejleszteni a nekem adott bármilyen eredeti testalkatú állatot.
E kézikönyv célja tehát az, hogy elmagyarázza a lovas által a lóra gyakorolt minden hatás mechanikai okát, és ismertesse azokat az egymást követő lépéseket, amelyekkel gyakorlatilag egy tényleges állatot kell kiképezni és fejleszteni. Az alapelvek és elméletek mindenütt a lehető legnagyobb világossággal vannak kifejtve. Az elkerülhetetlen tömörítés ellenére az itt ismertetett módszerek tökéletesen könnyen érthetőnek és alkalmazhatónak kell bizonyulniuk.
Hetvenhat éven át, mint lovas, mint tanuló, mint oktató, mindenféle körülmények között lovagoltam mindenféle típusú, mindenféle testalkatú és mindenféle tenyésztésű lovat. Az első kísérletemet ötéves koromban egy fiatal és teljesen idomítatlan szamárral tettem. Kezdetben gyakrabban voltam a földön, mint a szamár hátán; de hat hónap kitartás után minden szökdelésével nem tudott elszakítani tőlem. Nyolcéves koromban már volt egy tizenhárom és fél kezes pónim; és a lovasiskola főnökétől, Comte d'Aure gróftól, Esquire-in-Chief-től kaptam oktatásban.”