Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
A FRANK DARK-ban a filozófiai és pszichológiai vizsgálat a kézzelfogható és zsigeri tapasztalat számos formáját vizsgálja. A gyűjtemény a környezeti válsággal, a világjárvánnyal, a történelmi és a jelenlegi zűrzavarral foglalkozik. Egyszerre halál- és szerelmi történet, az évszakok, az álmok és az utazások sötétebb bugyrait szondázza különböző tájakon keresztül a föld, a tenger és a levegő teremtményei között. Massimilla őszintén szembesül az elidegenedés, a vakság, a vakság, a sérülés, a függőség, a betegség, az öngyilkosság, a halál, a gyász és az alvilági kísértetek csapásaival. Ebből a mélyen felkavarodott éjszakából látomás, együttérzés, szeretet és tudatos reflexiók születnek az érzékelés, az identitás, a valóság és maga az írás természetéről.
Stephen Massimilla a FRANK DARK-ban a fény áttörésének vízióit kínálja nekünk, még akkor is, amikor "a tél sötétsége a hátunk mögött bezárul". A költő a szavak rovásírásos erejét élvezi, amellyel a fátyolos felszínből fényességet tudnak kicsikarni, feltérképezik a "szív időjárását", és epifániás tanúságot tesznek a "pókhálós ködben bóklászó őzbakról". Így kényszerülünk arra, hogy kövessük Massimillát, a nyelv szirénjét, a nyelv mámorát, a gondolatok ragyogása és az érzelmek ragyogása által a szépség és a szomorúság birodalmába - egyszerre érzéki, játékos, tágas, együttérző, szívszorító. Ezek a lenyűgöző versek, ezek a merész látomások elkápráztatnak. --Emily Fragos.
Új gyűjteményében, a FRANK DARK-ban Massimilla rideg és lenyűgöző tájképeket ír, amelyeknek puszta jelenléte is varázslatosnak és lehetetlennek tűnik. Massimilla itt nemcsak a kikötőkre és a szüretekre, hanem olyan finom részletekre is figyelmet fordít, mint a "magnéziumlámpák között / emlékezetvékonyan lebegő / árnyék gázló rongyembere". Nagyszerű gyűjtemény. --KYLE Mccord.
A FRANK DARK című filmben hirtelen és tartós hozzáférést kapunk a Föld és a történelem bensőséges beszélgetéséhez. A páfrányok és a halak, a kócsagok és a horizont mind-mind az emberiséggel és a zaklatott emberi múlttal való világos találkozásban adnak számot önmagukról. Stephen Massimilla messze túlmutat a társadalmi diskurzuson, a nyelv és a nyelv sorsának mélyebb, közösségi megértésébe. Hogy a szerelem is része lehet ennek a sorsnak, az a remény, amelyet ezek a versek szavakon túl is dédelgetnek. --Donald Revell.
Megdöbbentő új gyűjteményében, a FRANK DARK-ban Stephen Massimilla grafikailag... eltolódó fantasztikumot ábrázol, azt vizsgálva, hogy az "én" hogyan és vajon hogyan állhat össze.... Egyszerre kacsintós és melankolikus, modernista ambíciójú, de radikálisan kortárs érzékenységű... az olvasást és az írást egyaránt az önmagunk megírásának gyakorlataként sugallja..... Az ember Stevens-t hallja itt, vagy Rimbaud-t,... de még inkább Massimilla-t hallja, az asszociatív fabulizmus mesterét, aki sötéten őszinte, finoman regisztrálja a gyűjteményben a benyomásoknak azt az árapályszerű áramlását, amelyben, ahogyan nyomatékosan emlékeztet bennünket, "még nem merültünk el". Ez egy csodálatos könyv. --Christopher Kempf.
Költészet.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)