Értékelés:
Helen Thomas memoárja „Első sor a Fehér Házban: My Life and Times” című könyvében lebilincselő és mélyreható betekintést nyújt a Fehér Ház tudósítói életébe, történelmi összefüggéseket és személyes anekdotákat közöl 57 éves pályafutása során nyolc elnöki hivatalról tudósítva. Bár az írást dicsérik gazdagsága és részletgazdagsága miatt, néhány olvasó hosszadalmasnak találta, és nyomdahibákkal kapcsolatos problémákat észlelt.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és vidám olvasmány.
⬤ Történelmi betekintést és személyes anekdotákat kínál.
⬤ Különböző elnökségek kulisszák mögötti történeteivel vonzza az olvasókat.
⬤ Helen Thomast újságírói feddhetetlenségéért és a Fehér Ház sajtótestületében betöltött úttörő szerepéért tisztelik.
⬤ Néhányan túl hosszúnak találták a könyvet, és úgy érezték, hogy a vége felé vontatott.
⬤ Említettek nyomdahibákat.
⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy az elnökök bizonyos kritikái nem voltak elégségesek.
⬤ Néhányan unalmasnak találták a könyv első részeit.
(41 olvasói vélemény alapján)
„Köszönöm, elnök úr.”
A nő, aki Kennedytől Clintonig minden elnökről tudósított, kiváltságos bepillantást enged a Fehér Házba - és sokatmondó beszámolót nyújt az elnökség és a sajtó közötti állandóan változó kapcsolatról.
Helen Thomas már egészen fiatal korától kezdve riporter akart lenni. A Washington Daily Newsnál betöltött segédmásolói állásából harminchét évet és nyolc amerikai elnököt felölelő, erőteljes és sikeres karriert futott be. 1961-ben került a Fehér Ház sajtóosztályára. Thomas volt az első nő, aki egy sajtótájékoztatót azzal zárt, hogy „Köszönöm. Elnök úr.” Ő volt a Fehér Házi Tudósítók Egyesületének első női elnöke és a Gridiron Club első női tagja, majd elnöke.
Ebben a több száz anekdotát, megfigyelést és személyes részletet tartalmazó, leleplező memoárban. Thomas visszatekint egy olyan karrierre, amelyet az elnökökkel töltött el otthon és külföldön, a földön és a levegőben. Egyedülálló képet nyújt az elnöki történelem elmúlt négy évtizedéről. A Front Row at the White House (Első sor a Fehér Házban) a vezérigazgató és a sajtó közötti kapcsolatról nyújt tapasztalt tanulmányt - egy olyan kapcsolatról, amely néha kényelmetlen, néha játékos, de mindig szerves része a demokratikus folyamatnak.
