Értékelés:
A könyv humoros és átélhető memoár, amely a személyes anekdotákat szatírával ötvözi, és különösen a 20-as éveik végén és a 30-as éveik elején járó nőkhöz szól. A könyv a mindennapi mérföldköveket, a társadalmi elvárásokat és a személyes küzdelmeket tárja fel, miközben vicces és őszinte hangnemet üt meg. A könyv azonban vegyes reakciókat váltott ki a közönség számára való vonzerejét és szerkezetét illetően.
Előnyök:⬤ Fergeteges és átélhető írói stílus, amely nevetésre és érzelmi kötődésre késztet.
⬤ Egyedi megközelítés a memoár stílusú esszékkel, beleértve a nem szokványos fejezeteket (például az egyiket egy kutya szemszögéből írva).
⬤ Hatásos a nehéz témák humorral történő feltárására, mint például a faji, feminista és testpozitivitás.
⬤ Gyors, magával ragadó olvasmány, amely szórakoztatja az olvasót.
⬤ Különösen a 20-as éveik végén és a 30-as éveik elején járó nőket szólítja meg, nosztalgiát és megértést nyújtva.
⬤ A zavaros szerkezet és idővonal néhány olvasó számára megnehezítette a történet követését.
⬤ Néhány kritikus úgy érezte, hogy nincs egyértelmű célközönség, ami csökkentette az elkötelezettségüket.
⬤ Néhány olvasó csalódottságának adott hangot, amiért a könyv nem az az esszégyűjtemény, amire számítottak.
⬤ Vegyes érzelmek a személyes anekdoták és a szélesebb körű vonzerő közötti egyensúlyt illetően.
(12 olvasói vélemény alapján)
Weird But Normal: Essays
Fogamzásgátlás. Testszőrtelenítő krém. Mellek. Ez mind furcsa, de egyben elég normális is.
A faji identitás, a nemi szerepek, a munkahelyi dinamika és a szépségnormák között navigálva Mia Mercado fergeteges esszégyűjteménye az ezredfordulós női lét ellentmondásait tárja fel, ami általában azt jelenti, hogy eléggé furcsa. Legyen szó arról, hogy 30 dollárt költesz egy olyan gyertyára, amelynek olyan illata van, mint egy nem létező óceánnak, tanácsot adsz, hogyan kérdezz rá valaki fajára (spoiler: csak ne tedd, kérlek? ), felmondasz egy olyan munkahelyen, ami miatt whiskey-t kell inni az ebédszünetben, vagy vallásosabb élményt találsz a Target bőrápoló folyosóján, mint a szülővárosod katolikus templomában, Mia zseniálisan bontja ki, mit jelent profi, abszurdan szép, kanos, cuki, undorító embernek lenni. Az esszék a következőket tartalmazzák:
- A depresszió nem verseny, de miért nem én nyerek?
- A kutyám megmagyarázza a heti beosztásomat.
- Bajuszos hölgy.
- Fehér barátom vallomása.
- Tárgyak nőként való kezelése.
Mia éles humorral és szellemességgel osztja meg velünk az élet kínos, kényelmetlen, meglepően hétköznapi részeit, és megmutatja, miért furcsa jól érezni magunkat, és miért jó furcsán érezni magunkat.
-- Booklist
