Dühös vagyok az érzéseim miatt iránta...
Egész idő alatt fogva tartottak.
Lehet, hogy én voltam az, aki elsétált, de ez nem jelenti azt, hogy nem kísért még mindig - amit tettem vele.
De ez a helyzet a szellemekkel... mindig akkor térnek vissza, amikor a legkevésbé számítasz rá.
A mostohahúgom volt a fájdalmam levezetője, de minden megváltozott.
Most már nincs vesztenivalóm.
Ha azt hitte, hogy utálom, amikor először találkoztunk, akkor most sokkot fog kapni.
A düh, amit éreztem, nem hasonlítható ahhoz a dühhöz, ami most felemészt.
Lehet, hogy üres vagyok, de meg fogom mutatni neki, milyen érzés, ha elveszek tőle mindent, amije van... egy-egy fájdalmas darabot.
