Garázs

Olvasói vélemények

A „Garázs” című könyv a garázs mint tér szemszögéből vizsgálja a kultúrtörténetet, a művészetet és a társadalmi-gazdasági viszonyokat. Az átgondolt elemzést történelmi kontextussal ötvözi, így sokak számára lebilincselő olvasmány. Egyes kritikusok azonban úgy vélik, hogy a könyv rosszul van kutatva, és túlságosan a társadalmi programokra összpontosít, megkérdőjelezve történelmi meglátásainak mélységét.

⬤ Élvezetes és informatív
⬤ jól megírt
⬤ magával ragadó és intelligens kultúrtörténeti perspektívák
⬤ mélyreható merülést kínál a kortárs kultúrába
⬤ ötvözi a történelmet, a kultúrát és a művészetet
⬤ sok olvasó ajánlja.

⬤ Egyes kritikusok szerint rosszul kutatott
⬤ azzal vádolták, hogy igényes, egyértelmű céllal
⬤ túlságosan leegyszerűsítőnek tartották a véletlenszerű esszékkel
⬤ a történelmi anekdoták nem feltétlenül jól alátámasztottak.

(10 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Garage

Könyv tartalma:

A garázs mint kreatív tér titkos története, Frank Lloyd Wright találmányától a start-upok és garázsbandák általi használatáig.

Frank Lloyd Wright találta fel a garázst, amikor az autót az istállóból egy saját helyiségbe költöztette. Steve Jobs és Steve Wozniak (állítólag) egy garázsban alapította az Apple Computer-t. A kertvárosi férfiak garázsokat alakítottak férfibarlanggá, hogy elmeneküljenek a családi élet elől. A Nirvana és a No Doubt garázsbandaként játszotta első akkordjait. Ami építészeti konstrukciónak indult, kulturális konstrukcióvá vált. Egy amerikai ikon provokatív történetében és dekonstrukciójában Olivia Erlanger és Luis Ortega Govela a garázst olyan lencseként használja, amelyen keresztül a külvárosok kialakulását, a tökéletes család mítoszát és az amerikai álom leépülését szemléli.

Az ezekben a garázsokban történt történetek annál inkább önbeteljesítő jóslatokká váltak, minél többször ismételték őket. A Hewlett-Packardot egy olyan garázsban alapították, amelyen ma egy emléktábla áll: A Szilícium-völgy szülőhelye. Ezt követte a Google, amelyet néhány évtizeddel később egy Menlo Park-i garázsban álmodtak meg. Szintén egy garázsban fogant: a Mattel játékgyártó cég, a Barbie, az amerikai nők háború utáni, poszthumán ábrázolásának megalkotója. A garázsok vendégszobákká, játékszobákká, otthoni edzőtermekké, borospincékké és titkos kötöttségek rejtekhelyeivé váltak, az alkotók és barkácsolók - szörfdeszka-tervezők, síléckészítők, állattartók, flanelinget viselő zenészek, füvet termesztő apácák - ingázásmentes célpontjává. A garázs egy föld feletti földalatti hely volt, amely egyszerre nyújtott biztonságos helyet a visszavonuláshoz és a részvétel színterét - lehetőséget az elszigetelődésre vagy a megerősödésre.