Generikus instabilitás és identitás a kortárs regényben

Eredeti címe:

Generic Instability and Identity in the Contemporary Novel

Könyv tartalma:

A kortárs esztétikát mind formai, mind tartalmi szinten a generikus keveredés jellemzi. A különböző médiumok és műfajok közötti határok minden irodalmi művészeti ágban lebomlottak, legyen szó színházról, költészetről vagy regényről.

Miközben a kiadói ipar egyre inkább arra törekszik, hogy a regényeket műfajok vagy alműfajok szerint címkézze (Chick Lit, Lad Lit, Gay fiction, Scottish fiction, New Historical Fiction, Crime fiction, Post-9/11 Fiction), maga a regény (és a regényírók) kitartóan ellenáll a generikus kategorizálásoknak, és egyben meg is hívja őket. Vajon ez egy új művészi szabadság felé tett lépés, vagy egyszerűen csak az identitás zavaráról tanúskodik? A Lodge által 1992-ben felidézett esztétikai szupermarket valóban úgy tűnik, hogy összefoglalja a mai szépirodalmi írók előtt nyitva álló választási lehetőségek sokféleségét és egy olyan irodalmi tájat, amelyet a crossover és a hibridizáció jellemez. A realizmus és a kísérletezés ismert dialektikája átváltott a konszenzus középmezőnyébe, amely sem nem radikális, sem nem populista, hanem egyszerre mindkettő.

A posztmodernizmus technikái a regények eladási pontjaivá váltak, és maga a posztmodern állapot alig tűnik többnek, mint egy egyre szélesebb közönség számára forgalmazott elbeszélői póz. Akár az imposztúra repertoárjához folyamodnak (Amis, Self, Winterson), ahogy Richard Bradford mondaná (The Novel Now, 2007), vagyis ahhoz, hogy felhagynak minden magyarázati vagy igazolási kötelezettséggel, hogy a hitelesség és a mimézis alól kibújjanak, akár az új puritánokhoz hasonlóan a narratív minimalizmushoz folyamodnak, hogy saját saját sajátosságaikat helyezzék előtérbe, a kortárs regényírók következetesen felhívják a figyelmet az elbeszélés folyamatának és műfajának alapvető instabilitására.

A regény sokat hangoztatott apokalipszise az új évezred beköszöntével nem következett be, de a generikus játék és villódzás, az elbeszélői tétovázás és bizonytalanság továbbra is felveti a kérdést, hogy mi a regény ma, és megkérdőjelezi a regény identitását egy olyan világban, ahol minden kultúra egyre nyilvánosabb, egyre vitatottabb és egyre sokrétűbb. Az elméleti megközelítéseknek, valamint konkrét művek elemzésének köszönhetően ez az esszégyűjtemény a műfaji instabilitás és átjárhatóság, a narratív pózok és impozíciók, valamint az identitás állandó újrafogalmazásának fogalmait kívánja vizsgálni, ami magát a műfaj fogalmát is megfertőzi.

Bemutatja a mai regényben a generikus gyakorlatok sokféleségét, és tagadhatatlan bizonyítékokkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a generikus instabilitás alapvetően konstitutívan meghatározza a kortárs regény identitását.