Genezis, foglalkoztatás, utóélet: Az első világháborús tankok és az új hadviselés 1900-1945

Olvasói vélemények

A „Genesis, Employment, Aftermath: Az „Első világháborús tankok és az új hadviselés, 1900-1945” című tudományos gyűjtemény kilenc esszét tartalmaz, amelyek a korai tankok fejlesztésének és használatának különböző aspektusait vizsgálják az első világháború alatt, elismert tudósok mélyreható elemzéseit nyújtva. A könyv betekintést nyújt a gyakorlati megfontolásokba, a hírszerzésbe, a kommunikációba és a harckocsik hadviselésének nemzetközi összefüggéseibe, bár kevés illusztrációt tartalmaz, és kevesebb akcióbeszámolót tartalmaz.

A könyv jól kutatott, elismert tudósok hozzájárulásával értékes forrás az első világháborús harckocsi-hadviselés megértéséhez. Minden fejezet más-más aspektust tárgyal, és mélyebbé teszi a témát. A könyv tudományos szempontból szigorú, és új betekintést nyújt a harckocsik fejlesztésének kevésbé vizsgált területeibe. A szervezés és a tartalom mind az általános olvasók, mind a komoly tudósok számára lebilincselő.

A könyvben korlátozott számú illusztráció található, ami csalódást okozhat a vizuális tartalomra vágyó olvasóknak. Mindössze kilenc fejezetet tartalmaz, így egyes olvasók egyes témák részletesebb tárgyalását kívánják.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Genesis, Employment, Aftermath: First World War Tanks and the New Warfare 1900-1945

Könyv tartalma:

A brit hadsereg első tankjainak 1916 szeptemberében a nyugati fronton történő bevetése, bár inkább szimbolikus, mint döntő jelentőségű volt, a hadviselés új formáját, a tankháborút vezette be. Bár a harckocsik történetéről már sokat írtak, ez a kötet olyan esszék gyűjteményét gyűjti össze, amelyek e korai gépek történetének új aspektusait tárják fel.

Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezető hadtörténészei betekintést nyújtanak a harckocsik megjelenésébe az első világháború előtt, a konfliktus alatt, valamint abba, hogy mi történt velük, miután a nyugati fronton elhallgattak az ágyúk. Az Európa-szerte levéltárakban végzett aprólékos kutatásokon alapuló fejezetek mindegyike új megvilágításba helyezi az első világháborús harckocsik történetének különböző aspektusait. Két fejezet azt vizsgálja, hogy a németek miért nem ismerték fel a harckocsiban rejlő lehetőségeket, és hogy az 1916-os első brit harckocsitámadás után miért fejlesztették olyan lassan saját gépeiket.

Két másik fejezet a francia harckocsik történetét mutatja be a nyugati fronton és a háború befejezése után. A tankok kommunikációját, a brit harckocsik alkalmazását a nyugati fronton, valamint a brit harckocsihadtest hírszerzésének tevékenységét is ismertetik.

A brit harckocsik palesztinai és az orosz polgárháborúban való alkalmazását először vizsgálják részletesen. A kötet a cambrai-i csata hatását is vizsgálja, mind a Nagy-Britanniára gyakorolt pszichológiai hatása, mind pedig az a hatalom, amelyet a második világháború végéig gyakorolt a katonai vitákra.

A könyv célja az első világháborús harckocsik történetének újragondolása azáltal, hogy a történelmi perspektívát Nagy-Britannián túlra, Franciaországra és Németországra is kiterjeszti, és reflektál az 1914 előtti és az 1918 utáni történetére ezeknek az új haditechnikai eszközöknek.