Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Geometry, Geodesics, and the Universe: The Lines that Led from Euclid to Einstein
A geometria fejlődésének történetét meséli el, ahogyan az ókori görögök középiskolából ismert fogalmaitól a négydimenziós téridőig fejlődött, amely a világegyetemről alkotott modern elképzeléseink középpontjában áll. Az olvasó először az Euklidész által összeállított geometriai rendszerrel ismerkedik meg újra, amelynek posztulátumait magától értetődő igazságoknak tartották.
Különös hangsúlyt kap Euklidész ötödik posztulátuma, a párhuzamos posztulátum, valamint az a sok-sok erőfeszítés, amely az első négy posztulátumból kiindulva az évszázadok során Euklidész rendszerének továbbfejlesztésére irányult. Kétezer évvel Euklidész után, abban a folyamatban, amely a Párhuzamos posztulátumot önálló posztulátumként tárta fel, egy új geometriát fedeztek fel, amely megváltoztatta a geometria és a matematika megértését, miközben előkészítette az utat Einstein általános relativitáselmélete számára. A nem euklideszi geometriák és az általános relativitáselmélet geometriai univerzumának leírására szolgáló matematikát az általános közönség számára elérhető matematikai nyelven avatjuk be.
A történetet matematikai elbeszélésként meséljük el, lépésről lépésre végigvezetve az olvasót az analitikus geometria, a számtan, a vektorok és Newton törvényei terén szükséges háttérismeretekkel, hogy az olvasó továbbléphessen a geometria Riemann általi forradalmi kiterjesztéséig, amely Einsteinnek megadta a Newton univerzumának megdöntéséhez szükséges nyelvet. A Riemann-geometriához elsajátított matematika segítségével ismertetjük az Einstein általános relativitáselméletének alapelveit, és bemutatjuk azok megvalósítását a mezőegyenletekben.
A mezőegyenletekből megmutatjuk, hogyan szabályozzák a fény és a bolygók görbült útját a téridő geometriájából kialakított geodéziák mentén, és hogyan adnak képet a világegyetem születéséről, tágulásáról és jövőjéről. Így Euklidész geometriája, noha már nem úgy gondolta, hogy a vélt abszolút igazságokból ered, ahogyan azt a régiek hitték, végül is magvát adta a geometria új megértésének, amely végtelen változatosságában a világegyetem leírásának központi eleme lett, és a matematikát az emberi kifejezés egyik nagyszerű módjaként jelölte meg.
