Értékelés:

A könyv vegyes kritikákat kapott, egyesek dicsérték intellektuális mélységét és kihívást jelentő tartalmát, míg mások a kiszállítással kapcsolatos problémákkal és a rossz könyv elküldésével szembesültek.
Előnyök:⬤ Intellektuálisan izgalmas
⬤ kifizetődő azok számára, akik igényes nyelvezetet használnak
⬤ ékesszóló és jól érvel
⬤ az iszlám aktuális kérdéseivel foglalkozik
⬤ ötvözi a hagyományos és a modern nézőpontokat.
Az összetett és sűrű nyelvezet elrettentő lehet; néhány olvasónak gondot okozott a rossz könyvet kapott kézbesítés.
(5 olvasói vélemény alapján)
Ghazali and the Poetics of Imagination
Abu Hamid al-Ghaz& 257;l& 299; muszlim jogász-teológus és polihisztor, aki a XI. század közepétől a XII.
század elejéig élt a mai Iránban, a judaizmusban Maimonidész és a kereszténységben Aquinói Tamás alakjával egyenértékű személyiség. Leginkább filozófiai, etikai, jogi és misztikus munkásságáról ismert. E kiemelkedő muszlim gondolkodó eszméinek elkötelezett újraolvasásában Ebrahim Moosa amellett érvel, hogy Ghaz& 257;l& 299; munkássága ma is maradandó jelentőséggel bír, mint a muszlim szellemi hagyománnyal való kritikus találkozás modellje a modern és posztmodern kontextusban.
Moosa a küszöb vagy dihliz témáját használja, azt a teret, ahonnan Ghaz& 257;l& 299; maga is kapcsolatba lépett a korabeli különböző gondolkodási áramlatokkal, és azt javasolja, hogy a kortárs muszlimok, akik saját hagyományaikat a modern hagyományokkal kívánják párbeszédbe hozni, ugyanezt a nézőpontot vegyék figyelembe. Moosa úgy érvel, hogy az iszlám teológia, a neoplatonikus miszticizmus és az arisztotelészi filozófia elemeinek beépítésével Ghaz& 257;l& 299; műve azt a gondolatot testesíti meg, hogy az élet összetett valóságaira adott válaszok nem egyetlen kultúrában vagy szellemi hagyományban rejlenek.
Ghaz& 257;l& 299; a poiesis - a kreativitás, a képzelet és a gondolkodás szabadsága - hangsúlyozása a muzulmánok kozmopolita intellektuális megújulásának nagy szükségletű modelljét nyújtja, állítja Moosa. Egy ilyen kreatív és kritikai örökséget - vonja le a következtetést - azoknak kellene figyelembe venniük, akik a mai viharos világban a muszlim szellemi hagyományok ápolására törekszenek.