Gillespie and I

Olvasói vélemények

A „Gillespie és én” kritikái kiemelik, hogy a karakterközpontú elbeszélések és a részletes próza keverékével egy összetett és lebilincselő pszichológiai krimiről van szó, bár a vélemények jelentősen eltérnek a tempó és a karakterek szerethetőségét illetően. Az olvasók dicsérték a részletgazdagságot, az egyedi elbeszélői stílust és a feszültséggel teli, csúcspontot jelentő befejezést, míg néhányan csalódottságuknak adtak hangot a lassú kezdés és a kielégítő megoldás hiánya miatt.

⬤ Jól megírt, részletgazdag elbeszélés és lebilincselő karakterfejlődés
⬤ erős pszichológiai témák
⬤ emlékezetes karakterek
⬤ izgalmas és feszültséggel teli második rész
⬤ a viktoriánus írást idézi
⬤ mélyebb erkölcsi kérdéseket boncolgat
⬤ történelmi kontextust ad.

⬤ Lassú tempó az első felében, ami egyes olvasók szerint fárasztó
⬤ a karakterek nem mindig szimpatikusak, ami megnehezíti a kötődést
⬤ egyesek szerint a befejezés nem zárul le vagy nem elégít ki
⬤ egyesek szerint túl hosszú, túlságosan részletes részeket tartalmaz.

(139 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Az Orange-díjra jelölt A megfigyelések szerzője egy fiatal nő barátságának és egy ingatag művész barátságának lebilincselő, atmoszférikus feltárása, valamint az őt felemésztő vitában elfoglalt helye.

Jane Harris Gillespie és én-je egy Moll Flanderst és Becky Sharpot idéző, határozott hangú női főhőst mutat be, aki éles érzékenységgel, mélyen átélt megfigyelésekkel és megrendítő visszaemlékezésekkel szolgál a századfordulós Glasgow-i fiatal művész világáról ebben a fantasztikus történelmi regényben. A londoni Sunday Times a Gillespie és én-t "olyan irodalmi regénynek nevezi, amelyben a történetmesélés éppoly ügyes, mint az írás." A Zongoratanárnőés A tizenharmadik meserajongói ellenállhatatlannak és felejthetetlennek fogják találni.

--Booklist.