GIS and Spatial Analysis
A térelemzési technikák célja a térbeli adatokban meglévő minták leírása és a különböző földrajzi változók közötti kapcsolatok lehetőleg kvantitatív módon történő megállapítása.
A térbeli elemzés fogalma a térinformációs rendszerek (GIS) környezetében magában foglalja a térbeli adatok és az alfanumerikus attribútumok integrálásának gondolatát, és egyrészt a kiválasztással és az adatkereséssel, másrészt a modellezéssel kapcsolatos funkciók sorozatává alakítja át. A térbeli elemzési technikák terén jelentős előrelépés történt a térinformatikai rendszerekben, főként a földrajzi jelenségekben rejlő összefüggések hűségesebb megragadásának formájában, ami a nem térbeli technikákkal lehetetlennek bizonyult.
Napjainkban a térbeli elemzés olyan technikák összességét foglalja magában, amelyeket a térben és/vagy időben eloszló változók elemzésére és modellezésére használnak. A térelemzés új korszakának figyelembe kell vennie a mesterséges intelligencia számítógépes környezetben történő szimulációs (geoszimulációs) folyamatokba való integrálásának lehetőségeit is (geokomputáció), szoros kapcsolatban a valós helyzetekben kidolgozott modellekkel. A GIS hasznos eszközzé vált a földrajzi modellezési folyamatokban, segítve többek között a tájszerkezet időbeli változékonyságára vonatkozó kérdések megválaszolását, a tűz viselkedésének tanulmányozását, a városi terjeszkedés területeinek előrejelzését, a terjedési jelenségek elemzését, az állatok mozgásának és viselkedésének modellezését, valamint az árvízveszélyes időszakok és területek meghatározását.
A GIS és térelemzés kritikus könyv különböző módszertanokat kínál, amelyek a lehetséges adatelemzést (beleértve a Big Data-t is) a GIS-alkalmazásokkal kombinálják. Átfogó áttekintést nyújt az olvasóknak a térelemzés jelenlegi legkorszerűbb módszereiről, a térelemzés új filozófiai és elméleti alapjaira, valamint a valós világban történő elemzés rugalmas keretére összpontosítva, olyan problémák esetében, mint a komplexitás és a bizonytalanság.