Give Me Liberty: Oswaldo Pay és a szabad Kubáért folytatott merész küzdelmeinek igaz története

Olvasói vélemények

David E. Hoffman „Adj nekem szabadságot” című könyve Oswaldo Payá lenyűgöző és átfogó életrajzát mutatja be, összefonva a szabad Kubáért folytatott küzdelmét a sziget gazdag és viharos történelmével. A recenzensek elismerően nyilatkoznak a könyvről, mert informatív és lebilincselő stílusban világít rá a Castro-rezsim elnyomó természetére és a kubai emberi jogi problémákra. Egyes kritikusok azonban azt állítják, hogy a könyv elfogultságot mutat, különösen a katolikus egyház kubai politikában betöltött szerepének ábrázolása, valamint egyes idézetek és események forrása tekintetében.

⬤ Alapos történelmi kontextus Kubáról és Oswaldo Payá életéről.
⬤ Magával ragadó, regényszerű elbeszélés.
⬤ Alapvető betekintést nyújt a kubai szabadságharcokba.
⬤ Kiemeli Payá bátorságát, mint emberi jogi aktivista.
⬤ A kubai történelmet nem ismerő közönség számára is hozzáférhető.

⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy a könyv elfogult a katolikus egyházzal szemben.
⬤ Aggályok merülnek fel egyes források és idézetek hitelességével kapcsolatban.
⬤ A kritikusok szerint hajlamos a Castro-rezsimmel kapcsolatos összetett kérdések túlzott leegyszerűsítésére.
⬤ A katolikus egyház üldöztetésére való összpontosítás elvonhatja a figyelmet más fontos elemektől.

(13 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Give Me Liberty: The True Story of Oswaldo Pay and His Daring Quest for a Free Cuba

Könyv tartalma:

A Pulitzer-díjas Washington Post riportere, David E. Hoffman lebilincselő életrajza Oswaldo Payá disszidensről, aki szembe mert szállni Fidel Castróval, és kubaiak ezreit inspirálta a demokráciáért folytatott küzdelemre.

Oswaldo Payá hétéves volt, amikor Fidel Castro átvette a hatalmat Kubában, és azt ígérte, hogy „szabad, demokratikus és igazságos Kubát” hoz létre. „Castro azonban ehelyett egy olyan önkényuralmi rendszert hozott létre, amely alig tolerálja a szabad véleménynyilvánítást és a szabad gondolkodást. Titkosrendőrségét a kelet-németországi Stasi kíméletlen rendszere képezte ki a másként gondolkodók eltiprására.

Kuba 20. századi történelme során a demokrácia álma gyakran csak karnyújtásnyira volt, hogy aztán a diktatúra meghiúsítsa, majd egy új nemzedék újraélesztette. Payá örökölte ezt az álmot, és ez lett az életműve. A kommunista Kubában tizenévesként tüntetést vezetett a Prágai Tavasz szovjet vezetésű szétzúzása ellen. Rövidesen Castro kényszermunkatáboraiba került. Payá később az ellenzék egyik vezető hangja lett, és demokráciapárti mozgalmat alakított. Meghitt katolikusként azt az egyszerű, alapvető meggyőződést képviselte, hogy a jogokat Isten adja, nem pedig az állam. Minden nap szemtanúja volt, hogy Kubában ezeket a jogokat lábbal tiporják. Nem tudott csendben maradni.

Payá legmerészebb kihívása a kubai kormány ellen a Varela-projekt volt, egy egyoldalas polgári petíció, amely szólásszabadságot, sajtószabadságot, egyesülési szabadságot, hitszabadságot, magánvállalkozást, szabad választásokat és a politikai foglyok szabadságát követelte. A Varela Projectet több mint 35 000 ember írta alá, ami a Castro évtizedes önkényuralma elleni rendkívüli tiltakozás - csupán tollal és papírral - volt. A rezsim válaszul figyelmen kívül hagyta a petíciót, letartóztatta Payá több tucat követőjét, és hosszú évekre börtönbe küldte őket. Miután többszörös halálos fenyegetést kapott, Payá egy gyanús autóbalesetben meghalt egy távoli országúton.

A Pulitzer-díjas riporter, David E. Hoffman egy olyan magányos ember epikus portréjával tér vissza, akinek volt bátorsága, hite és kitartása, hogy egy könyörtelen diktátorral szemben küzdjön a demokráciáért. Az „Adj nekem szabadságot!” középpontjában egy ország tragikus és folyamatos szabadságharcának átfogó beszámolója áll.