Global Commerce and Economic Conscience in Europe, 1700-1900: Distance and Entanglement
A XXI.
században a gazdasági szférában a másoknak okozott károk elkerülése vagy csökkentése érdekében történő cselekvés széles körben elismert etikai imperatívusz. Az etikus befektetés és a tisztességes kereskedelem, a bojkottpolitika és a vállalati "zöldmosás" jól bevált a vállalati és egyéni cselekvés és a nyilvános vita repertoárjába.
Ennek a repertoárnak története van. Sem az erkölcsi közömbösség, sem az etikai elkötelezettség nem "természetes" vagy magától értetődő. Hogyan és mikor jutnak (és jutottak) el az emberek oda, hogy felelősnek tekintsék magukat távoli mások jólétéért, és különösen, hogy kereskedelmi tevékenységük - mint fogyasztók, befektetők vagy globális vállalatok vezetői - hatalommal és felelősséggel ruházza fel őket az erkölcsi cselekvés terén? A kötet esszéi az ilyen típusú gazdasági tudatosság európai fejlődésének néhány kulcsfontosságú esetét vizsgálják, a tengeri kereskedelmi részvénytársaságok növekedésére, a pénzügyi forradalomra és a transzatlanti rabszolgaságra épülő modern globális rendszer kialakulásától a nagy imperializmus és az ipari kapitalizmus koráig.
Különböző diszciplináris perspektívákból vizsgálják, hogy az érzelmek és a tudás változó struktúrái miként tették lehetővé az erkölcsi kötelesség, a lokalitás, az emberiség térségei és a "gazdaság" közötti új artikulációkat, de azt is, hogy a gyarmatosítás és az imperializmus miként alakította át és csatornázta át az etikai és humanitárius cselekvésre irányuló impulzusokat. A főként brit és német szereplőkre összpontosító tíz esszét széleskörű bevezető és az üzleti ellátási láncokban a rabszolgaságról folyó jelenlegi viták történelmi dimenzióiról szóló elmélkedés keretezi.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)