Globális őrület: Hogyan veszítette el a Homo Sapiens a kapcsolatot a valósággal, miközben átalakította a világot

Olvasói vélemények

A könyv mélyreható és éleslátó vizsgálatot nyújt az emberiség jelenlegi helyzetéről, és megvitatja, hogy a lehetséges összeomlás elkerülése érdekében radikális változásra van szükség a megértésben a különböző területeken. Összetett elméleteket ötvöz politikai elemzéssel, hangsúlyozva a természettel és önmagunkkal való kapcsolatunk átértékelésének fontosságát. Sűrűsége és mélysége miatt dicsérték, bár néhány olvasó kihívásnak találta.

Informatív és éleslátó, megkérdőjelezi a hagyományos gondolkodást, jegyzeteléssel ösztönöz az interakcióra, jól megírt, a komplexitáselmélet és a politikai elemzés egyedülálló keverékét mutatja be, olyan fontos témákat vizsgál, mint az emberi állapot és a természethez való viszonyunk.

Sűrű és összetett próza, néhány olvasó nehezen követhetőnek találta, előnyére válhatna a világosabb szerkezet vagy a kiegészítő írásjelek, és nem foglalkozik megfelelően az emberi állapottal kapcsolatos bizonyos kritikákkal.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Global Insanity: How Homo Sapiens Lost Touch with Reality While Transforming the World

Könyv tartalma:

A civilizált világot fenntartó globális gazdaság elpusztítja a bioszférát. Ennek eredményeként a civilizáció, akárcsak a Titanic, a katasztrófa felé tart.

De az irányváltoztatás a politikán keresztül szinte lehetetlennek tűnik, mivel a lakosság nagy része tagadásban él. Miért van ez így? És hogyan kerültünk ilyen helyzetbe? Ebben az esszében James Coffman és Donald Mikulecky biológusok azzal érvelnek, hogy a nyugati civilizáció által kifejlesztett redukcionista világmodell félremagyarázza az életet, aláásva ezzel a képességünket, hogy szabályozzuk a világnak az e modell által gerjesztett, egyre gyorsuló antropogén átalakulását és alkalmazkodjunk hozzá. Egy alternatív világképet mutatnak be, amely jobban figyelembe veszi mind az élő rendszerek kapcsolati természetét, mind az evolúciójukat korlátozó fejlődési fenomenológiát.

Bármely komplex rendszer fejlődése megerősíti a specifikus függőségeket, miközben megszünteti az alternatívákat, csökkentve az adaptív szabadságfokokat biztosító sokféleséget: minél fejlettebb egy rendszer, annál kevesebb lehetősége van arra, hogy megváltoztassa létmódját. Ezért az élet evolúciója során a legtöbb faj kihal.

Ez a perspektíva feltárja a komplexitás által a tudás és a technológia elé állított korlátokat, rávilágítva a természeti világhoz fűződő, önhitt módon diszfunkcionális kapcsolatunkra és a valósággal való egyre gyengébb kapcsolatunkra. Az elkerülhetetlen következtetés az, hogy a globális gazdaság további fejlődése - hacsak nem következik be egy olyan kulturális metamorfózis, amely kitör a mélyen gyökerező mentális keretekből, amelyek azzá tettek minket, amik vagyunk - óhatatlanul a civilizáció összeomlásához fog vezetni.